Az ember tragédiájának ősbemutatójára emlékezve ünneplik 1984 óta a Magyar Dráma Napját szeptember 21-én. Mi köze a Tragédiának Lugosi Bélához vagy Szentpétervárhoz? Nyolc érdekesség következik Madách művéről.

A Magyar Dráma Napjára minden évben különleges előadásokkal, díjátadókkal készülnek az színházak. Arról, hogy az erdélyi színházak milyen előadásokkal készültek az eseményre a 2016-2017-es évadban, itt írtunk.

1. Madách Imre irodalmi körökben ismeretlen alsósztregovai ügyvéd volt, mielőtt 1862-ben megjelent volna főműve, Az ember tragédiája. A dráma már iskolai tananyag volt, amikor 1883-ban, 21 évvel a megjelenése után először bemutatták színpadon. Madách 41 évesen halt meg, így már nem láthatta művét a budapesti Nemzeti Színház színpadán.

2. A Tragédia ősbemutatóját az a Paulay Ede rendezte, aki pályafutása elején, színészként többször is fellépett erdélyi színpadokon, legtöbbször Kolozsváron, de Marosvásárhelyen és Nagyváradon is. A budapesti Nemzeti Színházban megrendezett ősbemutatón Évát Jászai Mari alakította, akárcsak öt hónap múlva Kolozsváron, a Farkas utcai színházban, ahol E. Kovács Gyula a budapesti ősbemutató mintájára állította színpadra Madách művét.

3. Paulay Ede első koncepciójához képest Janovics Jenő hozott újat Az ember tragédiája 1913-as előadásában. Egyrészt ebben az előadásban hangzott el először kihagyások nélkül a teljes szöveg, másrészt Janovics felhasználta az előadásban a kor technikai újdonságát, a mozgóképet. A rendező többek között az egyiptomi színben használta a filmvetítést: így érzékeltette a piramisépítést.

4. A Tragédia egyik híres illusztrátora Zichy Mihály, aki 1885 és 1888 között a harmadik szín kivételével mindegyikhez készített rézmetszeteket. Ezek közül 15 jelent meg az Athaeneum kiadó 1887-es díszkiadásában. Zichy harmincnyolc kis vázlatát őrzi a szentpétervári Orosz Állami Múzeum.5. Ádám egyik híres megformálója nem más, mint Lugosi Béla. Mielőtt Drakula szerepében világhírűvé vált volna, ő alakította Ádámot a Tragédia első amerikai bemutatójában, a New York-i Lexington Theatre-ben.

6. A szocializmus időszakában Madách műve nem tartozott a hatalom kedvencei közé, a Falanszter-színt a kommunizmus kritikájaként értelmezték. Magyarországon 1947-ben hét évre betiltották. Ezután 1955-ben került először színpadra a tiltás után, ezután újabb viták következtek és csak 1957-től került be ismét a Nemzeti Színház repertoárjába. Nagyváradon Szabó József rendezte meg 1974-ben, Marosvásárhelyen pedig Harag György 1975-ben.

7. Az Ember tragédiáját több, mint 60 nyelvre fordították le. A legelismertebb fordítások között szerepel Jaan Kross 1970-es észt fordítása (Inimese tragöödia), illetve Octavian Goga román fordítása, amely könyvben először 1934-ben jelent meg. Bár Madách művét többször tervezték műsorra tűzni román társulatok – többek között a kolozsvári román színház 1939-ben Janovics Jenő rendezésében – eddig még csak részletek hangzottak el a műből színpadon románul.

8. Az ember tragédiájából eddig három filmes adaptáció készült: Szinetár Miklós 1969-ben ugyanezzel a címmel rendezett színes tévéjátékot a drámából, Jeles András Angyali üdvözlet címmel parafrazálta a művet 1984-ben, Jankovics Marcell monumentális animációs filmje pedig 1988-tól 2011-ig, 23 évig készült. Jankovics a 15 színt más-más animációs stílusban készítette el.

Forrás: Enyedi Sándor: Tragédia a színpadon – 125 év (2008), Radó György – Andor Csaba: Az ember tragédiája a világ nyelvein (2014) Kántor Lajos, Kovács Kiss Gyöngy (szerk.): Kulcsok Kolozsvárhoz (2000), Romániai Magyar Irodalmi Lexikon, irodalmijelen.hu, Wikipedia