Hargita megyei építészek kapták a legtöbb díjat az Arhitectura.6 építészeti biennálén, a zsűri különdíját a gyergyószentmiklósi Larix Stúdió nyerte el. A hat romániai megye szakembereinek kortárs építészeti szemléjének kiállítása a hétvégén Csíkszeredába érkezett, megszólaltattuk az érintetteket.

Sokan kíváncsiak Csíkszeredában az Arhitectura.6 kortárs építészeti biennále hétvégén megnyílt vándorkiállítására. Az október 6-ig a Csíki Játékszín előtti téren megtekinthető pannókon a szemlére beérkezett legjobb 55 tervet lehet megcsodálni.A péntek esti csíki zsibongás minden bizonnyal annak is betudható, hogy a kortárs építészet kiváló projektjeinek kiemelésére, ismertetésére vállalkozó biennálén már évek óta Hargita megyei tervezők- illetve projektek kerülnek a figyelem központjába és aratnak rendszeresen elismerést.

„Egy kicsit meg vagyunk szokva a díjakkal, hál’Istennek. A Hargita megyeiek jól szerepelnek, mondjuk így” – mosolygott Köllő Miklós, a zsűri különdíját idén kiérdemlő Larix Stúdió építésze. Érdeklődésünkre, mit jelent számára ez a díj, elmondta: mivel „nincs jó építészeti kritika se újságban, se folyóiratban, se a közéletben, se más helyen, és igazából nagyon kevés pénzért dolgozunk ahhoz képest, hogy a munkánk mennyit érne, mindenképpen azt a fajta biztatást, konfirmálást jelenti, hogy jó úton járunk, tovább kell csinálni. Jól esik a díj, és kötelez a folytatásra” – fogalmazott a műépítész.A zsűri indoklása szerint a Larix Stúdió különdíját „azért a szakmai tevékenységért ítélték oda, amely a helyi értékek fennmaradását tartja szem előtt, olyan elkötelezett és koherens folyamatok révén, melyekben a gesztusok finomságát törékeny örökségünk irányába forduló figyelem és a hagyományokhoz való kitartó ragaszkodás kíséri.” 

Trendek - és regionális építészet

Az egy évtizede megszervezett, előbb 3, majd 5, végül 6 megyét (Brassó, Kovászna, Hargita, Maros, Szeben és Vâlcea) tömörítő biennále kapcsán arra voltuk kíváncsiak: milyen építészeti trendek körvonalazódnak a szakmában? Erről előbb a szervezőknél érdeklődtünk.

„Az építészetben nem egyik évről a másikra történik a trendváltás, Romániában pedig még az átlagosnál is lassabban történnek a dolgok” - válaszolt Ovidiu Taloș építész. Az Arhitectura.6 projekt koordinátora a Maszolnak elmondta: az Arhitectura.6 szemlét éppen annak a feltérképezésére szánták, hogy melyek az érvényes építészeti újdonságok a mi régiónkban.

E tekintetben, ő úgy látja, hogy fokozottabb figyelmet kap a városi és falusi történelmi emlékművek restaurálásának ügye, mely ekként „egyfajta (erő)forrásává” is válik a kortárs tervezőművészet nyelvezetének. „Az a gondolkodás, amely az új épületeknek a kortárs városi kontextusba való beillesztését illeti, a terek és a választott geometriai vonalak egyszerűsége, bármely kategóriában (akár ipari, akár, közhasználati, vagy szakrális terekről lévén szó) mind olyan gesztusok, amelyek egyre gyakoribbá válnak a kortárs tervezői gyakorlatban” – fogalmazott a koordinátor.A biennáléra a kezdetektől benevező és a felhozatalt figyelő műépítészek közül a csíkszeredai Vallum tervezőiroda munkatársát, Korodi Szabolcsot kérdeztük az általa érzékelt trendekről. Szerinte részben a hagyományból is merítő, „de mindenképpen egy emberléptékű, kis léptékű, helyi anyagokra, technológiákra, lehetőségekre odafigyelő építészet” van évek óta kialakulóban. Mint magyarázta, ezt regionális építészetnek is szokták nevezni, Európa-szerte is vannak ilyen irányzatok, és ez nálunk tud működni, sőt, van saját arca is. „Van egy saját hangunk, akár Románia-szerte is - és erősödik ez a vonal” – fogalmazott Korodi.

A biennále 2016-os felhozatala

Az Arhitectura.6 idei vándorkiállítása Nagyszeben, Râmnicu-Vâlcea, Marosvásárhely és Sepsiszentgyörgy után érkezett Csíkszeredába, majd Székelyudvarhelyen, Brassóban, Gyergyószentmiklóson és Szászrégenben is megtekinthető lesz. A kiemelt pályaművek a vándorkiállítások mellett virtuálisan is megtekinthetők az arhitectura6.ro weboldalon.

A verseny 7 különböző szekcióban zajlott, de a zsűri nem ítélt oda díjakat minden kategóriában. Ennek indoklására a koordinátor rendelkezésünkre bocsátotta a zsűrizés jegyzőkönyvét, melyből kiderült: az Oana Simionescu, Tiberiu Bucşa, Adrian Şerbescu, Alex Axinte bukaresti, temesvári és kolozsvári építészek, illetve Andrei Popov újságíró alkotta zsűri számára a versenyben maradás technikai kritériuma az volt, hogy az 5 szavazatból 3-at megszerezzen az előzsűrizésen átjutó projekt. Ehhez minden zsűritag önállóan határozta meg a saját kritériumait. Az előzsűrizés során a beérkezett 83 projektből 26 kiesett.

A zsűri úgy érezte, hogy felelősséggel tartozik azért, hogy a pannókra kifüggesztett anyag, mint a "jó gyakorlati példák" több városban is közszemlére kerül. Mivel a 7 kategóriába nem egyforma mennyiségű és színvonalú pályázat érkezett, a zsűri ezzel arányosan osztotta el a 7 díjat is, továbbá a díjra jelölések számát nem korlátozta kategóriánként - ezzel bátorítva további munkára a tervezőket. Ezért akadt olyan kategória, ahol nem ítéltek oda díjat, míg máshol két-három díjra jelölést is szükségesnek tartottak. A zsűri, a jegyzőkönyvbeli nyilatkozat szerint, úgy értékeli: a jelölésekkel és díjakkal kiemelt példák követendőek, mind a tervezői közösségek, mind a civil társadalom számára.