Fényfestők és fényszobrászok a Csíki Székely Múzeumban
A kortárs magyar fényírók „játékaiból és kísérleteiből” mutat meg a csíkszeredaiaknak október 30-ig egy értékes válogatást a MesterKulcs címmel csütörtök este megnyílt kiállítás. A Csíki Székely Múzeum szombaton a tárlathoz kapcsolódva szervez múzeumpedagógiai tevékenységet.
Technológia alapú művészet a huszadik századi és kortárs vizuális kultúrában – ez az eligazító címe a MesterKulcs nevet viselő tárlatnak, amely szerdán nyílt a Csíki Székely Múzeumban. Ki gondolta volna évtizedekkel ezelőtt, hogy lesznek olyan „bátor képzőművészek”, akik festőecset vagy véső helyett a fénynyalábot próbálják „nyakoncsípni”, és azzal érnek el művészeti hatást? Ők joggal nevezhetők fényművészeknek, fényszobrászoknak és fénygrafikusoknak – mondta a Magyar Művészeti Akadémia és az egri Kepes Intézet szervezésében létrejött kiállítás csütörtök esti megnyitóján Vinczeffy László, Munkácsy-díjas képzőművész, az akadémia tagja.A festőművész és Gyarmati Zsolt múzeumigazgató a fényművészet történetébe is bevezette a hallgatóságot. Megtudhattuk például, hogy a Kepes György nevét viselő intézet az első volt a világon, ahol tudósok és képzőművészek együtt kutatták a fényhatások eredményeit.A tárlaton is megtekinthető Kepes-művek, akárcsak a hologramok, vagy lézer és számítógép által létrejött művek láttán Vinczeffyt ugyanaz az izgalom és boldogság önti el, mint a patakban és köveken visszacsillanó napfénytől. De azt is bevallotta a tárlatnyitón jelenlévőknek: Atyha temetője mellett lakó kisgyerekként súlyokat hagytak lelkében a petróleumlámpa mellett, felnőttektől hallott rémtörténetek, így mindmáig rosszul viseli a sötétséget és örömmel köszönti a pirkadatokat.A vendégkiállítás megmutatja, hogy a fény a gyönyörködtetés eszköze – mondta Gyarmati Zsolt igazgató, emlékeztetve arra, hogy a fényárnyék hatások egyik első tudatos használója maga Rembrandt volt. Ugyanakkor, mint mondta, a tárlat léptéke azt is jelzi: mekkora figyelmet érdemel a kortárs vizuális kultúra.
„Ez az évszázad a fényé” – fogalmazott Moholy-Nagy László 1927-ben, akinek fotogramja (saját szóalkotással) 2012-ben a világ 10. legdrágábban eladott fotójává vált a Sotheby’s árverése után.
A Csíkszeredába elhozott tárlat egy erdélyi fényfestő, a Brassóban élő Mattis-Teutsch Waldemár munkáját is tartalmazza, így erdélyi művész is öregbíti a magyar fényművészek és Magyarország világhírű kortárs csapatának hírnevét – emelte ki a megnyitón Vinczeffy László. Mattis-Teutsch mellett pedig a csíkszeredai származású Szigeti Gábor Csongor szélforgó-leleményeinek videofelvételei is része a tárlatnak.
A megnyitón a kiállítás kurátorának, Offenbacher Ferencnek bevezető szövegét a múzeum munkatársa, Turós Eszter olvasta fel. Megtudtuk, a tárlat nem csak a fény művészetben való felhasználását állítja fókuszba, hanem a teljesség igénye nélkül azokat a kezdeményezéseket is bemutatja, amelyekben a művészet és tudomány közötti kapcsolat a nem hagyományos médiumok újszerű használata révén fogalmazódik meg.A csíki múzeum 5 termének kiállítótere, tapasztalatunk szerint bő órányi izgalmas, interaktív időtöltést kínál a látogatónak.
A Csíki Székely Múzeum idén is csatlakozik a Big Draw/Nagy Rajzolás nemzetközi programhoz. Ezúttal a MesterKulcs kiállításhoz kapcsolódóan fénnyel rajzolást és kísérletezést, fotogramkészítést ajánlanak a gyerekeknek, szombaton 11 órától. Kedvcsináló videó a szombati műhelymunkához:
- 34232 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 34234 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 34235 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 34236 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 34237 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 34238 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni