Új hangfüggöny-parkkal, pörgősebb reggeli műsorral és több rétegzenével indul kedden a Kolozsvári Rádió egész napos magyar adása. Szentannai Ágota főszerkesztő-helyettessel beszélgettünk a változásokról.

Bővült a szerkesztőség, november 1-én indul a 24 órás adás. Milyen a hangulat a szerkesztőségben az utolsó 100 méteren?

A Kolozsvári Rádió szerkesztősége fokozatosan készült erre a sajtótörténeti eseményre. A november elsejétől gyakorlatba ültetendő, a hét minden napját teljesen kitöltő műsorrácsot júliusban hagyta jóvá a Rádiótársaság vezetőtanácsa. Azóta történik, fokozatosan, a műsorokhoz szükséges munkamennyiség kiszabása, a munkák leosztása, a részletek kidolgozása, valamint a szükséges műszaki felszereltség kialakítása. Az utóbbi hetekben felgyorsult ez a készülődés. Nem mondhatom, hogy teljesen zökkenőmentesen alakult minden, de több lépésben sikerült az eddig felmerülő akadályokat megoldanunk.

Bár azt mondanám, hogy a rádiózást soha nem lehet rutinná alakítani, mert ezen a területen mindig szükség van kreativitásra, a mikrofon és főleg az élő adások felpörgetik még a gyakorlott szakembereket is, azért időnként fontosnak tartom azt, hogy egy régóta együtt dolgozó csapatot kimozdítsa a komfortzónájából valami új, ami lehet egy szakmai kihívás, egy strukturális váltás vagy egy új vezető, esetleg új munkatársak. Ezúttal egyszerre több ilyen változás történt a Kolozsvári Rádió magyar szerkesztőségében, úgyhogy most nagy a sürgés-forgás, az izgalom.Októbertől vezeted a Kolozsvári Rádió magyar szerkesztőségét és megbízatásod jelenleg két hónapra szól. Hol állt az ügy, mikor átvetted ezt a tisztséget, milyen fontosabb problémákat kell megoldanod ez alatt az idő alatt?

Rostás-Péter István, a magyar szerkesztőség eddigi vezetője alapos és szakmailag kiváló előkészítő munkát végzett. Az elfogadott műsorrács elsősorban az ő elképzeléseinek és több mint két évtizedes szakmai tapasztalatának a dekantálása. Én ezzel az elképzeléssel könnyen azonosultam, hisz minél többet elemeztem és próbáltam összevetni egyrészt a jogosnak ítélt hallgatói elvárásokkal, másrészt leképezni a rendelkezésünkre álló humánerőforrásra, annál inkább rájöttem, hogy alaposan át volt gondolva és az alapelveivel nagymértékben egyet tudok érteni.

Persze egy elképzelés elvi szintjétől a gyakorlatba ültetésig hosszú és tekervényes az út. Az újdonsággal szembeni ellenállás elég nagy volt, a megnövekedett munkamennyiséget nehéz megemészteni, ráadásul a Rádiótársaság elég nagy és meglehetősen centralizált intézmény, így minden változtatás nehézkesen, lassan történik. Ez nemcsak a műsorok tartalmi részének az előkészítésére, de a műszaki feltételek biztosítására kiemelten érvényes. Még mindig adódnak olyan műszaki akadályok, amelyekre ad-hoc megoldásokat kell találnunk, amíg gyakorlatba ültethetők a végleges, legjobb megoldások. Reméljük, mindez nem befolyásolja az adás minőségét, de be kell látnunk, hogy igénybe veszi a szerkesztőség energiáját.

Mennyivel nőtt a kolozsvári rádió költségvetése a román és magyar adás szétválására való tekintettel? Ebből mennyi jutott a technikai felkészülésre és mennyi a tartalomra?

A tartalomgyártásra szánt költségvetés növekedése abban nyilvánul meg, hogy két új műsorvezetőt tudunk alkamazni november elsejétől, akik a négy órásra bővült reggeli műsort, a Hangolót szerkesztik és vezetik, továbbá bővül valamelyest a külső munkatársakra szánt költségvetés. A technikai felkészüléseknek a költségvonzatáról nem tudok érdemben nyilatkozni, mivel a főszerkesztő-helyettesi pozíciómból fakadó felelősségi körök nem terjednek ki a Kolozsvári Stúdió pénzügyi kérdéseire. Ezekért a Stúdió menedzsere a felelős.

Kik az új műsorvezetők?

A két új műsorvezető-szerkesztő már a múltban is dolgozott a Kolozsvári Rádió műsoraiban, több-kevesebb ideig. Mindketten dinamikus személyiségek, jó rádióhangok és reméljük, hogy a hallgatókat éppen úgy feldobják majd reggelente, mint amilyen pozitív energiákat hoznak be a szerkesztőség csapatába. Akkor most elárulom – először nyilvánosan -, hogy Varga-Mihály Mártonról és Ambrus Istvánról van szó.

Egyébként elég sok vita volt arról, hogy mi lenne jobb: ha megszabnánk, hogy egy női és egy férfihang legyen a reggeli műsorban, vagy ennek nincs nagy jelentősége. Mi úgy döntöttünk, hogy nem lehet a műsorvezető neme kizáró kritérium, a két legjobb, reggeli műsorvezetőnek leginkább alkalmas jelentkezőt választjuk ki, amennyiben jelentkeznek ilyen személyek a versenyvizsgára. Azt a szerencse hozta, hogy temperamentumban, személyiségben eltérő a két műsorvezető, ez reményeink szerint érdekes dinamikát ad majd a reggeli műsornak.

Hosszú távú cél, hogy a közszolgálati rádió magyar adásának minél nagyobb lefedettsége legyen Erdélyben. Rostás-Péter István korábban azt mondta, hogy Szatmár és környéke lenne a következő lépés. Mennyiben befolyásolja a rövid- és hosszú távú terveket a rádióilleték eltörléséről szóló döntés?

A két kérdést külön tárgyalnám, ugyanis a rádiójelnek a hallgatókhoz való eljuttatását, a műsorok technikai szórását a Rádiótársaság jelenleg is központi költségvetési keretekből biztosítja. A szélesebb körű lefedettségnek feltétele további frekvenciák megszerzése, vagy, kisebb mértékben, a jelenlegi frekvenciák hatósugarának növelése, esetleg azoknak a más típusú elosztása. Ehhez olyan intézmények együttműködésére van szükség, mint az Audiovizuális Tanács (CNA) vagy az ANCOM és természetesen ennek objektív technikai feltételei is vannak (szabad frekvenciák megléte a régióban).

A rádióilleték kérdése elsősorban a tartalomgyártást és a rádió, mint intézmény működését érinti. Ennek az eltörlése radikálisan befolyásolhatja az intézmény működését, a műsorpolitikát, azt a tartalmi, pártpolitikától, ideológiától való függetlenséget, ami a közrádió munkatársait jogszerűen megilleti egy demokratikus társadalomban. Amennyiben valóban törvényerejűvé emelkedik az illetékek eltörlését kiszabó törvény, kialakul a közszolgálati rádió – és a televízió – a kormánytól való pénzügyi függősége. Ez pedig lehetővé teszi, hogy a mindenkori hatalom bármikor beleszóljon a műsorok tartalmába, irányt szabva nekik, akár cenzúrázva is azokat.

Mi derült ki a rádiótársaság legutóbbi felméréséből és mennyire befolyásolta az eredmény az új koncepciót?

A felmérésből inkább általánosságokat szűrhetünk le, jelenlegi rádiózási szokásokról kapunk információkat, ugyanis nem kaptunk külön a magyar műsorokra vonatkozó eredményeket. Általánosan véve azt láttuk, hogy a hallgatók a regionális adóktól egyaránt igénylik a tájékoztatást, a változatosságot és a szórakóztatást. Ezeknek az egyensúlyára különös figyelmet fordítunk az új műsorrács kialakításakor. A hallgatók kedvelik az interaktív műsorokat is, a versenyeket, ez persze nem újdonság, de a felmérések ezt megerősítették számunkra. Ahogy azt is, hogy igény van a kulturális, oktató jellegű műsorokra, a közszolgálati rádiót például összekötik a rádiószínházzal is. A hírműsorokban kérik a rövid híreket, erre próbálunk válaszolni azzal, hogy reggel minden félórában elhangzanak rövid hírek. Az adóazonosítók gyakoriságát is említették a hallgatók a felmérésekben, fontos számukra, hogy ha bekapcsolják a készüléket, azonnal azonosítani tudják a csatornát. Erre az igényre egységes, teljesen megújult és igen gazdag hangfüggöny-park bevezetésével válaszolunk novembertől.Vegyük sorra a Kolozsvári Rádió ismert műsorait. Miben változik a Hangoló, a Donát 160, a Dalposta? Milyen új műsorok lesznek?

November elsejétől minden jól fogadott eddigi műsort vagy rovatot újragondolva, újjászületve juttatunk el a hallgatóinkhoz. A Hangoló például nemcsak hosszabb lesz, tehát az eddigi két óra helyett négy órát tölt majd ki, de magán viseli majd a két új műsorvezető névjegyét, elképzeléseit, személyiségét. Őket az elején hallgatóink által jól ismert, a stúdiónkban régóta dolgozó Szuszámi Zsuzsa segíti. Egyik fő változás az lesz, hogy a Hangolóban félóránként jelentkezünk hírösszeállítással, illetve az eddiginél több aktualitást tartalmaz majd. Egyszóval jobban alkalmazkodik a reggeli életvitelhez, amikor a hallgatók attól függően, hogy hány órakor kezdik a napot, belehallgatnak a rádióba, ahonnan meg akarják tudni azt, hogy mi történt a világban, a környezetükben, tehát rá akarnak kapcsolódni a nap ritmusára.

A Donát 160 című műsorunk megújult, új nevet kapott. Sétatérnek hívják és az erdélyi magyarság közös dolgairól szól, megszerkesztett, igazi rádiós riportműsorként, amellyel naponta jelentkezünk a délután 4 órás híradó után. Az eddigi Észbontó és a Slágeróra is megmarad, de az utóbbi kibővül, 2 órás időtartammal naponta hallható a kora délutáni órákban, 2 és 4 között. Szombaton megmarad a Láthatár és a Térerő című műsorunk is, vasárnap pedig a Dalposta, a megszokott órákban. A vasárnapi egyházi műsorunk 25 perccel hamarabb indul, mint eddig, közvetlenül az 5 órás híradó után.

Újdonság az, hogy minden nap kiemelünk egy aktualitás-témát, amit a nap folyamán különböző szempontokból megvilágítunk, kibontunk. Új műsorként pedig kiemelnék máris kettőt: naponta, 13:15-kor kezdődik a Kontűr című művészeti magazin, amelynek Gergely Zsuzsa a házigazdája és szerkesztője; este pedig 6 és 7 között Rostás-Péter István jelentkezik a Tetőterasz című közéleti beszélgetős műsorral. Délelőtt a Lendületben című zenés magazinműsor segíti át a rádiózókat a nap aktívabb időszakán. Nem hagynám ki a hétvégi, hosszabb terjedelmű zenés műsoraink megemlítését sem, amelyekben a komolyzene kedvelői bőven hallhatnak majd kedvükre való műveket és mindezt Benkő Judit szakavatott, lendületes „tálalásában”. A szombat este a bulizenéjé, a hétköznapi estéken pedig különböző rétegzenei stílusokkal próbáljuk a zenei kínálatot is színesíteni.

Az új frekvencia Kolozsváron lesz fogható egyelőre, tartalom szempontjából mennyire lesz Kolozsvár-centrikus vagy regionális a Kolozsvári Rádió?

Talán a fenti felsorolásból is kiderül, hogy a regionális érdeklődésre számot tartó, megszokott műsoraink a már megszokott idősávokban maradtak, így a szélesebb adáskörzetben ezek továbbra is hallgathatók lesznek. Úgy is fogalmazhatnék, hogy a regionális jellege megmarad, a közszolgálati tartalom erősödik, ám ezeket kiegészítve, az eddiginél több helyet – időt – kapnak a lazább szerkezetű, valamint a zenés műsorok is.

Egy interjúban azt nyilatkoztad, hogy urbánusabb, fiatalabb, nagyobb iskolázottsággal rendelkező korosztályt céloznak meg az új műsorok. Mennyire igazodik az új célközönséghez a rádió zenei kínálata, főleg, hogy a zene a délelőtti és az éjszakai műsorsávban is fontosabb szerepet fog kapni?

A zenei kínálatot fokozatosan és „sávosan” újítjuk meg. Arányaiban jóval több külföldi zene lesz, mint eddig, főleg a délelőtti és az éjszakai műsorsávban, de természetesen nem mondunk le a magyar zenéről sem. Lesznek rövid távon érzékelhető változások is a zenei kínálatban, ide sorolnám a kimondottan rétegzenei műsorokat, hisz ezentúl helyet és külön műsort kap a jazz, a világzene, a rock is, de a nem magyar kisebbségek zenéjét sugárzó műsoraink is újdonságot képeznek az új műsorrácsban.

A hallgatóink szempontjából tekintve, úgy néz ki a zenei kínálat, hogy az a kolozsvári hallgató, aki egész nap hallgat bennünket a 98,8 megahertzes ultrarövid hullámú frekvencián, vagy az interneten a www.kolozsvariradio.ro honlapon, időnként kimondottan a személyes ízlésének megfelelő zenét hall majd, a nap többi részében pedig igen változatos muzsikát. A bennünket középhullámon hallgatók pedig a megszokott stílusú zenét kapják, ám ők is új számokkal, új playlisttel találkoznak novembertől.