Lezárult a gyergyószárhegyi V. Grafikusok Tábora, amely a művésztáborok világszintű, egyedi válfaját képviseli. A január 5–13. Között, a Hargita Megye Tanácsa által működtetett Gyergyószárhegyi Művészeti és Kulturális Központban megrendezett tábor voltaképpen „nyomdatechnikai időutazás" volt.

Titokőrzés és modern technika – e két kulcsszóval foglalható össze a Hargita Megye Tanácsa gyergyószárhegyi alintézményében ötödszörre zajló grafikustábor a szakértő szavaival. Szepessy Béla nyíregyházi grafikusművész rangidős vendége volt a tábornak.

A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola Rajz Tanszéke docensének szívügye ez a jellegzetesség: az „eltűnt mesterség", a hagyományos nyomdászat átmentése. Saját életműve alapján ő maga is úgy ismert, mint akinek munkáira finom, részletező, kalligrafikus kivitelezés és ötletes szerkesztés jellemző, ám alkalmazott és komputergrafikával is foglalkozik.

A szárhegyi központ Schola Vendégháza ebédlőjében a tábor ideje alatt Antal István, Bartis Elemér, Berze Imre, Bugyi István, Căbuz Andrea, Léstyán Csaba grafikusokkal együtt alkotott – az idei tábor meghívottjai mellett Siklódi Zsolt táborvezető volt a nyolcadik „táborlakó", aki viszont naponta átvitte a munkákat a táborozók egy részével Székelyudvarhelyre. Mint azt Siklódi Zsolt elmondta, a tábor jellegzetes üzemmódja ez, hogy olyan nyomdagépen nyomtatták ki esténként a lapnyomtatásnál használt magasnyomással a grafikusművészek napi munkáit, amelyen száz éve még a Székelyudvarhelyi Hírlapot nyomtatták.Mint jelezte, a tábor ideje alatt egy kisebb nyomdaprést állítottak fel Szárhegyen is a résztvevő művészek kísérletező kedvének kielégítésére.

Szepessy Béla grafikusművész úgy fogalmazott: nem véletlen, hogy minden alkalommal részt vesz a szárhegyi táborban, hiszen ez olyan lehetőség, hogy nyomdában a több száz éves technikát tudják ötvözni a mai kor követelményeivel. Rámutatott: a székelyudvarhelyi Tipoker nyomdában megőrzött régi betűkhöz a táborlakók éppen olyan technikával készítik fametszeteiket, ahogy 800 éve végezték.

„Ötvözzük a kivesző mesterség titkait a korszerű technikával. Ma már közhasználatú találmány a levespor, a tárkonyos pityókalevest viszont meg sem közelíti" – fogalmazott Szepessy.

A grafikus ugyanakkor rámutatott: ehhez a koncepcióhoz járul hozzá serkentőként a szárhegyi környezet, amit a művésztelep őriz, és a táj szépségében rejlő alkotóerő.

„Ilyen speciális jellegű tábor nem sok van a világban, a Kárpát-medencében talán egy van még. Azzal, hogy Hargita Megye Tanácsa fenntart ilyet, felsorakoztatja az intézményt ahhoz a tendenciához, ami a világon a legkorszerűbb, és Svédországban, északi államokban a hivatásosok elfogadott törekvése: szakmai táborokat szervezni, kötődve bizonyos technikához. Tehát az a fajta táboroztatási forma, koncepció, ami Magyarországon is zajlik, hogy bizonyos táborhelyre jönnek művészek, ahol képeket festenek, immár meghaladott, ezek ideje lejárt. Amit itt művelnek Hargita megye támogatásával Gyergyószárhegyen, az a legprofibb szellemiséget hordozza magában. Kifejezetten örülök ennek, személyesen üdvözlöm a szándékot és vállalást" – nyilatkozta a grafikusművész.

A grafikai táborban készült munkákat – mint minden eddigi tábor után – kiadványban összegzik. Kassay L. Péter intézményvezetőtől megtudtuk, hogy az érdeklődő közönség felé történő nagyobb nyitás érdekében a 2013-as Székelyföldi Napok keretében rendezendő kiállításon a csíkszeredai Megyeháza Galériában is megtekinthetők lesznek az öt szárhegyi tábor termésének válogatott munkái.