"Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának" – ezzel a, Kodály Zoltántól származó gondolattal indít ZeneSzó címmel zenés-vetítéses beszélgető-est sorozatot az EMKE Györkös Mányi Albert Emlékháza (Kolozsvár, Republicii/Majális u. 5/1.).

Az első alkalomra 2013. január 16-án, szerdán 18 órától kerül sor.

Meghívott: Béres Melinda hegedűművész, akivel az est moderátora, Horváth Zoltán beszélget.

"Vannak dolgok, melyeknek megérkezését – megszületését néha jóleső érzés kivárni.
Az előre megírt forgatókönyv szerint zajló zenei folyamatokban, melyben az előreláthatóság és az improvizáció-jelleg szerencsés esetben mesterien ötvöződik, nos, ott talán előre érezhetőek ezeknek a na most pillanatoknak az imperatívusza. E számomra oly otthonos világból kilépve azonban már határozottan határozatlan vagyok, főleg ha a képzeletbeli karmesteri pálca végén az ember a saját kézfejére ismer rá, és tarkóját a várokozók türelmetlen tekintete is melegíti, mert a még nem és a már késő mélységei közt egyensúlyozva nem egykönnyű sörényén ragadni a megfelelő pillanatot a múló időben.
Nos, az EMKE Györkös Mányi Albert Emlékház életében – talán – eljött az a most, amikor a néhai László Ferenc tanár úr által indított szombat déli hangversenyek (1995-2001) újragondolásaképpen (melynek utolsó két évében megtiszteltetés volt számomra szervezőként is részt venni) újból havi rendszerességgel felvállalt komolyzenei találkozásoknak nézhetünk elébe és tehetjük ki magunkat. E szófordulattal azért sugallok itt huncutul bizonyos mértékű rizikó faktort, mert ezúttal nem csak egy egyszerű zenei befogadásra vágyó közönséget várunk, hanem velük egyszerre egy, a megújult helyszín barátságos és már-már családias környezete által is meghatározott, a művészt megismerni vágyó és vele párbeszédben levő nagyérdeműt. Ebből kifolyólag az estek meghívottjait tehát nemcsak a zene nyelvén hallgathatjuk meg, hanem élő szóban is mesélnek majd magukról, felvételeket nézünk meg általuk jelentősnek ítélt hangversenyeikről, kérdéseket tehetünk fel, és ha parttalanul nem is, de kötetlenül mindenképp beszélgethetünk is majd, míg a gazda, házigazda...
A fent említett na most pillanata tisztán zenei szempontból azért is aktuális, mert túl az új köntösbe bújt Emlékház és főleg a külön kis történelmet magába rejtő, szintén felújított Steinway zongora önmagukat nyújtó adottságain, örömünkre körülöttünk virágzik egy új zenészgeneráció, mely már távolról sem csupán ígéret, hanem beteljesedett valóság is. A mottóként választott kodályi idézet ösvényén tovább taposva tehát nemcsak az elődök, hanem a velünk együtt zarándokló kortársainkat is saját felelősségünk megismerni, kosaraikban hozott gyümölcseiket magunkénak tudni és magunknak is megszerezni, mielőtt az tünékenyen elpárologna.
Várunk tehát mindenkit nagy szeretettel e zenés beszélgetés-sorozatok alkalmaira, ha nem is a hajdani bécsi és párizsi szalonok kínálta pompával és ranggal, de mindazzal, ami a zene és a szó találkozásakor megtörténhet egy ZeneSzó est alkalmával" – írja Horváth Zoltán a kezdeményezésről.