Farkaslakán és Oroszhegyen is előadják a Paraliturgiákat


-A A+

A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont és Hargita Megye Tanácsa a Márton Áron Emlékév eseményeinek sorában újra műsorra tűzte a szentes énekeket, népi imákat életre keltő Paraliturgia – szakrális magyar népköltészet a Kárpát-medencéből című, nagy népszerűségnek örvendő előadást.

A Paraliturgiát advent 2. vasárnapján, december 4-én, 16 órától a farkaslaki Római katolikus templomban hallgathatja meg a közönség, majd az oroszhegyi római katolikus templomban 18 órától, közvetlenül a szentmise után adják elő, tudtuk meg a szervezők közleményéből. 

Előadják: Nagy Noémi Kriszta népdalénekes, Laczkó-Vass Róbert színművész, Szép András zongorista és Szép Gyula Bálint szólóhegedűs.

A Kárpát-medencei szakrális magyar népköltészet ihlette előadást a 6. Kolozsvári Magyar Napokon mutatták be először a piarista templomban, 2015 augusztusában. Ezt követően Bonchidán a Bánffy-kastély kápolnájában, Szamosújváron, Balánbányán, Baróton, Gyergyószentmiklóson, Nagyváradon, Székelyudvarhelyen, Gyergyóremetén, Szentegyházán és a Csíksomlyói Kegytemplomban is osztatlan sikernek örvendett a bemutatót követő hónapokban.

„Szentes énekeink, népi imádságaink és az ünnepi kalendáriumhoz kapcsolódó régi hagyományaink sajátos helyet foglalnak el a magyar szellemi örökség kincsesházában. Előadóestünk több különböző síkon eleveníti meg és fogja egy csokorba szakrális népköltészetünk legszebb alkotásait: az emberi életciklust misztikus környezetben, filmszerűen pörgeti végig. Dalaink a Kárpát-medence valamennyi magyarlakta tájegységére elkalauzolnak, áthallások, párhuzamok és profán ritmusok sorozatával játszadoznak. Szövegeik rendkívüli vizualitással, misztikus látomásokban bontják ki a földöntúli élményt, amelynek az egyszerű, vallásos ember az imádságban részese lehetett. Barokkos ikonográfiájuk úgy magasodik a hívő ember elé, mint a gyöngyöspatai életfa-oltár, és ugyanazt a szerepet töltik be, mint festett templomaink hézagos legendáriuma, melyet a gyönyörűség iránti vágyakozás színez jellegzetesen magyarrá” – vallják az előadók.








EZT OLVASTA MÁR?

X