Január 22-e a Magyar Kultúra Napja. Százkilencven évvel ezelőtt, 1823-ban ezen a dátumon fejezte be Kölcsey Ferenc a Himnuszt. A jeles napon ma már minden magyarlakta vidéken kulturális rendezvényeket szerveznek.

A Csíki Játékszín a Magyar Kultúra Napján az Isten pénze című kortárs magyar musicalt tűzte műsorára. Az előadást 17 órától, a Csongor és Tünde diákbérleteseknek játssza a társulat.

A musicalt 2012 decemberében mutatták be, Charles Dickens születésének 200. évfordulóján. Dickens Karácsonyi ének című kisregénye alapján a musical szövegkönyvét Müller Péter írta. A mű zeneszerzője Tolcsvay László, dalszövegírója Müller Péter Sziámi, rendezője Somogyi Szilárd.

A musical főhősét, Ebenézer Scrooge-t, a lelkileg sivárrá vált, idősödő milliomost, Fülöp Zoltán alakítja. A történet időpontja karácsony, illetve több karácsony is, hiszen hősünket halott üzlettársának, szelleme ekkor látogatja meg és időutazásra invitálja életének korábbi szentestéire. Az egykori cégpartner, a kíméletlen uzsorás, Jacob Marley (a szerepben Kozma Attila énekel) úgy szabadulhat meg pénzéhségének és kapzsiságának köszönhető terheitől a túlvilágon, ha élő embereknek segít jobbá válniuk.

Scrooge múltbéli karácsonyai filmként peregnek le szemei előtt és Marley társaságában, emlékeiben kalandozva eszébejut, hogy mennyivel gazdagabb volt, amikor még nem a pénz volt az egyetlen érték, amiért lelkesedni tudott.

Somogyi Szilárd rendező az Isten pénzéről a Kossuth Rádióban

Az Isten pénze musical nagy sikerére való tekintettel a darab színpadra álmodóját a Vasárnapi újság számára kérte mikrofon elé Perjés Klára.

Somogyi Szilárd, a Fővárosi Operettszínház rendezője egykor a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végezte tanulmányait. Isten pénze című Dickens-adaptációjára a magyar fővárosban is felfigyeltek. A Kossuth Rádió hallgatói az adásból megtudhatják, hogy Hargita megye székhelye közel áll a művészhez, mivel szülővárosa, Jánoshalma és Csíkszereda testvérvárosi kapcsolatot ápol. A vendég e kulturális eseménnyel fűzhette szorosabbra a baráti szálakat. A közös munka a színjátszás hőskorát idézte. Noha a darab pénzről is szól, a színre vivők a föníciai találmányban mégsem bővelkedtek, így a takarítótól kezdve a művészeti főtitkárig mindenki segített a díszletek elkészítésében.

„Egy emberközeli előadásban gondolkodtam, - avat be a rendezés koncepciójába Somogyi Szilárd. – a barát szelleme is hús-vér ember, aki egy másik világból kap egy lehetőséget a vezeklésre és a megjavulásra. A főhőssel, Scrooge-dzsal együtt süllyedtek, de együtt is emelkednek, így a kapzsi uzsorás megváltása számára is a megtisztulást jelenti."

Valóban, a három isteni erényen, a hiten, a reményen és a szereteten alapul a darab, így a bemutatónak a karácsony ideális időpontja volt.

A Csíki Játékszín az elmúlt tizenegy évben jelentős művészeti utat tett meg. Az évi száznyolcvan előadás nemcsak a város kulturális életét színesíti, de egyben misszió is: a magyar nyelv ápolásának és a közösség összekovácsolásának fontos eszköze. E míves mű is hozzájárult, hogy a fiatal csíki színjátszás végleg az erdélyi színjátszás elismert szereplőjévé váljon.

„A színház egyfajta hidat jelent Magyarország és Erdély között is – méltatja a vasárnap reggeli adásban a teátrumok jelentőségét a színházi szakember. - Ábrahám Pál Viktória című dalművét a Fővárosi Operettszínházban a vásárhelyi Béres Attila viszi januárban színre, az Isten pénzét viszont az első nemzetközi operett-musical fesztiválon, Budapesten láthatja tavasszal a közönség. Magam is gazdagodtam a szeredai munka során. Március végén az Operettszínház Tamási Áron Ördögölő Józsiás mese-drámájának zenés változatát tűzi műsorára. E darabhoz is Csíkban meríthettem ihletet."

Az interjút 2013. január 20-án, vasárnap erdélyi idő szerint reggel 7 és 10 óra között hallgathatják meg a Kossuth Rádióban.