Afrodité szülővárosa és egy vikingek alapította település lesz 2017-ben Európa kulturális fővárosa
A ciprusi Páfosz és a dániai Aarhus lesz 2017-ben Európa kulturális fővárosa: egyik a hagyomány szerint Afrodité szülővárosa, a másik pedig középkori viking település. A történelmi múlt mellett közös bennük az is, hogy mindkettő kikötőváros.
Páfosz ciprusi kikötőváros a Földközi tenger partján, 50 km-re nyugatra a sziget legnagyobb kikötőjétől, Limassoltól, alig több mint 30 ezer lakossal. Mellette található Petra tou Romiou (A görögök sziklája), a hagyomány szerint Afrodité születésének helye. A város pedig Pygmalion és a Galatea szerelmének gyümölcséről, lányukról, Paphoszról kapta a nevét.Most először lett ciprusi város Európa kulturális fővárosa, a projektet azonban beárnyékolta a görögországi gazdasági válság: a szponzorok egy része visszamondta a támogatást, így a tervezett költségvetés egyharmadából kellett gazdálkodniuk. A fennmaradt 8.5 millió euró a legkisebb költségvetés az európai kulturális fővárosok történetében.
A régészeti lelőhelyek és az enyhe időjárás viszont a város előnyére válik. A kikötőváros népszerű a turisták körében, a „Szabadtéri gyár” (The Open Air Factory) jelmondat köré épülő egyéves kulturális programsorozat nem csak a külföldieket célozza, hanem célja kapcsolódási pontot építeni a Ciprus szigetén élő görög és török közösség között is.
Az események kiemelt helyszíne a kikötő promenádja, ahol például május elsején a Berlini Filharmonikusok lépnek majd fel. A teljes program egyelőre még nem elérhető, a projekt internetes oldala itt látható.
Aarhus Dánia második legnagyobb városa, több mint 300 ezer lakossal. A Kattegat szoros partján fekvő kikötő köré épült, a 8. században már erődített viking település volt itt. 1441-ben kapta meg a vásárvárosi jogot. Ma Észak-Európa egyik legnagyobb ipari kikötője és egyben a legfiatalabb átlagéletkorú lakossággal rendelkező dán város, több mint 48 ezer 18 év alatti lakja.
Az Aarhust és a környező városokat felöleő kulturális főváros projekt jelszava a progresszív gondolkodást, nyitottságot, újítást, fejlesztést sugárzó „RETHINK”.
Aarhus szinte 40 ezer bevándorló otthona, akik 130 különböző országból érkeztek. Jelentős török közösség él a városban és számos olyan lakos, aki évtizedekkel korábban, a szomáliai háború elől menekült ide. A lakosság sokszínűségét a Bazar Vest, a főleg bevándorlók által működtetett üzletekből álló piac, a kultúrák, ízek, illatok olvasztótégelye.Január 21-én nyílik meg a kulturális főváros programsorozata. Erre a napra egy dán kultúrához mélyen kapcsolódó eseményt időzítettek: a régió több településén hajnali biciklizést szerveznek kivilágított, LED-lámpákkal feldíszített kerékpárokon. A megnyitón több mint 5 ezer helyi résztvevő vonul majd fel több ezer lámpással, hat viking hajóval és több mint ezerfős kórussal.
Ha már kikötőváros és viking település, akkor színpadra állítják a Vörös kígyó viking legendát szeptember 2-án és 3-án, nem máshol, mint a kikötő vizén. Az 50 éves Aarhus Fesztivált agusztus 25 és szeptember 3 között szervezik meg, központi témája „bridging”, azaz hídépítés művészeti formák, városnegyedek, érdeklődési körök, tapasztalatok között. Az első nemzetközi gyermekirodalmi fesztivál is Aarhusban lesz, ennek apropóján 39 fiatal európai szerzőt kértek fel új művek írására, „utazás” témában.
Aarhus kulturális főváros-programja itt olvasható.
Ha a program nem lenne elég meggyőző egy Aarhus-i utazás megszervezésére, itt van az egyik leghíresebb épület a dán városból: az ARoS művészeti múzeum 2004-ben átadott modern székháza, amely arról híres, hogy az emeletéről nézve a város a szivárvány minden színében játszik.
- 34951 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 34953 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 34953 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 34954 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 34956 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 34956 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni