„Kell egy barát” – ez lehetne a mottója Hanyistók történetének, melyet gyerekelőadásban dolgozott fel a Csíki Játékszín. A kedd esti premiert követően közönségtalálkozón „beszélték ki” az élményeket a gyerekek és az alkotók.

Budaházi Attila rendezésében a csíkszeredai előadás egyszerre bájos mese a gyerekeknek és kérdésfelvető figyelmeztetés a szüleiknek. A bemutatón, szülőként beülve egymagamban, az utóbbira érzékeny olvasatban számolhatok be az élményről.Ebből a szemszögből egy merev és szabályokba dermedt család története a Hanyistók, ahol a kislány a serdülő életkora ellenére a szeretetlenségtől egy fantáziavilágba menekül, képzeletbeli barátokat teremt. És, még az előadás végeztével is kérdéses marad: vajon Hanyistók egyáltalán létezik-e, vagy csak a kislány képzelete teremti őt meg, miután a ház személyzetéből valaki ijesztgetésként felemlegeti a mocsári szörnyet.

Tény: ettől kezdve az addig kiskutyaként kezelt rózsaszín párnáról a „szörnyre” összpontosul a kislány figyelme, és az első perctől békés és félelemmentes kapcsolódásuk a gyerek magányának feloldója. A ficánkoló, bámulatos fizikai kondícióban levő Hanyistók (Kosztándi Zsolt) és a rózsaszín műszempillás grófkisasszony (Bokor Andrea) barátsága minden esetre nem egyenletesen idilli: mihelyt a kislány a környezetében levő, őt viselkedési normák közé szorító anyja (Márton Noémi Eszter) tikácsoló modorát és „úri” viselkedését felveszi, maga is lealázza a cselédlányt (Sándor Anna), majd szörny-barátját is.A történetben szereplő második család, a komornyik családjában se szent a béke. A komornyik (Vass Csaba) és a szakácsnő (Bartalis Gabriella) annyi civódást és korrektnek éppen nem mondható szakmai féltékenységet prezentál az előadásban, hogy a házastársi kapcsolatukat jobbára csak a szereposztásból vehetjük biztosra.

A tánctanár Monsieur (Bilibók Attila) és a cselédlány között szövődő szerelmi történet pedig csak nyomokban tartalmazza az emberi kapcsolatok gyöngédségét. Rendezésében Budaházi Attila ennél a súlyos tengelynél marad. Nem viszi el börleszk felé a játékot, noha nem csupán „a szörny felbukkanása” az ürügy erre, de egy adott pillanatban varangyok tucatjai is szétugrálnak a stabilan megtervezett színpadon.

A felnőttek, de maga a kislány is, ettől – és általában véve a szörnytől – nem rémül meg és nem fél, nincs amolyan feje tetejére állító riadalom se, csak undor van, olyannyira, hogy a grófnő még a szerteugró varangyok elől se kapkodja parókás fejét.Ebben az olvasatban – hogy Hanyistók mindössze a gyöngédségre éhes gyerek képzeletében létezik – ez teljességgel érthető is: mi azt látjuk, ami a kislány fejében van. Ám, midőn – éppen születésnapján, mely mintegy a gyerekkor végét is jelentheti –, előbb maga is gorombává lesz Hanyistókkal (mintegy „belép” a felnőtt viselkedésbe), tehát elűzi, véget vet a képzelgésnek. Majd maga is utána ugrik – és a történet kimenetele innen a legdrámaibb változatot is engedheti, de a happy end-et is, amennyiben a záró kép víz alatti idilljében a szemünknek hiszünk.

Gyerek-olvasatban pedig az előadás egy bájos történetet nyújt az új kisbarátok iránti nyitottságra, a másság elfogadására biztatva.

A Csíki Játékszín előadásának szerves részei a debreceni alkotótársak, Kelemen Kata és Balogh László jelmezei, illetve díszlete. Bóbis László koreográfiája pedig a játékosság és humor eszköze is.

Rábamenti legenda a háttér

Jó, ha tisztázódik: a „hany” egy használatból már kiveszett, finnugor eredetű szavunk: lápot, mocsárt jelent. A Hanyistók története pedig egy Rába mellett az 1700-as évek derekán jegyzett legendán alapszik, amelyet többen földolgoztak az évszázadok során. Minden verzióban egy vízben talált, 8 éves-forma fiúcska az, aki az Istók nevet kapja megtalálóitól a feljegyzések szerint. A történetváltozatok némelyike szerint az Esterházy-várban is időz a fiúcska, de nemsokára elmenekül, más verzió szerint felnőtt korában menekül csak vissza a lápba, miután egyetlen barátja, a várbéli kislány, máshoz megy férjhez.

A népi lelkülettől kiszínezett változatokból a Csíki Játékszín a fiatal debreceni bábszínész, Pallai Mara: Hanyistók című történetverzióját vitte színre.

Összegezve: a keddi bemutatón jelen levő gyerekek nagyon élvezték az előadást, és őszintén aggódtak, hogy a „meztelen” Hanyistók nem fázott-e meg? A csíki havazásba kilépve pedig úgy éreztem, szülőtársaknak is szeretettel ajánlható megtekintésre a Csíki Játékszín produkciója.