Kulisszatitkok a marosvásárhelyi Teleki Téka gyűjteményéről


-A A+

Van-e Corvina a Teleki Tékában, mit jelent pontosan az ősnyomtatvány és hány van ezekből a patinás marosvásárhelyi könyvtárban – többek között erről szólt Kovács Bányai Réka könyvtáros beszámolója a Kemény Zsigmond Társaság legutóbbi rendezvényén.

Egyetlenegy Corvinája – Mátyás király idejében készült, díszes iniciálékkal, díszítésekkel ellátott kézírásos könyve – volt a Teleki Tékának, de az egyik egykori tulajdonos „jóvoltából” ma már az is egy amerikai múzeumban látható csak – számolt be a Teleki Bolyai Könyvtár láthatatlan oldaláról az intézmény munkatársa a marosvásárhelyi Bernády Házban.Az 1455 után, és 1501. húsvétjáig nyomtatott könyvekből, amelyeket ősnyomtatványnak hív a szaknyelv, hiszen a Gutenberg-féle könyvnyomtatás kezdeti időszakából származnak, 66 darabot őriz a neves könyvtár Marosvásárhelyen. Ezek három gyűjteményből származnak: a Teleki Sámuel gyűjteményéből, valamint a marosvásárhelyi református-, és a székelykeresztúri unitárius kollégiumból.

Az ősnyomtatványok időszakát azért zárja a könyvtörténet éppen 1501. húsvétjával, mert a kutatások azt mutatják, hogy az 1500 végén elkezdett nyomtatások 1501 húsvétjáig be is fejeződtek. Az ősnyomtatványok leginkább ókori klasszikus, görög és római szerzők műveit tartalmazzák, de megtalálható a Teleki Tékában Temesvári Pelbárt ferences prédikátor, a maga korában óriási sikernek örvendő prédikáció-gyűjteménye is, valamint számos középkori történelmi munka.Az azután következő időszak, a 16. század nyomtatványait antikváknak nevezik a könyves szakemberek – vázolta Kovács Bányai Réka. Ami a magyar kiadványokat illeti, Szabó Károly kolozsvári egyetemi tanár, az első nagy magyar bibliográfus szerint 1711 a felső időhatár, tehát az addig megjelent kiadványokat RMK-áknak, vagyis Régi Magyar Könyveknek nevezik a szakmabeliek.

A Teleki Tékát 1802-ben alapította gróf Teleki Sámuel, Erdély kancellárja. 1955-ben a Téka épületébe költözött a marosvásárhelyi Református Kollégium Nagykönyvtára (Bolyai Könyvtár), majd 1962-ben Teleki–Bolyai Könyvtár néven a két gyűjteményt egyesítették.

Ami a tulajdonviszonyokat illeti, az előadó arról is beszélt, hogy az államosítást követően a neves könyvtár a városi, majd a megyei néptanács alárendeltségébe került, az 1960-as években vásárlások révén gyarapodni kezdett, ami az 1974-es önállóságvesztés után – a Teleki Téka ekkor a Maros megyei könyvtár részlegévé vált – már kevésbé volt jellemző, a '80-as években pedig teljesen leállt.

A Teleki-család kezdeményezésére és jelentős hozzájárulásával 1999-ben Bázelben létrejött a Teleki Téka Alapítvány, amelynek fő célja a könyvtár gyarapítása. A könyvtár gyűjteményéről, programjáról, rendezvényeiről a nemrég megújult internetes oldalon is lehet tájékozódni.








EZT OLVASTA MÁR?

X