Fél évszázad után „kiszabadult” Feszty Árpád hármasképe


-A A+

Szinte napra pontosan egy évvel azután, hogy az aradi Kölcsey Egyesület vezetősége bejelentette: újra a közönség elé szeretné tárni a megyei múzeum szépművészeti részlegének egyik legnagyobb műkincsét, Feszty Árpád Krisztus temetése című hármasképét, a múlt szerdán „napvilágot láthatott” a triptichon.

Az aradi magyar közművelődési élet támogatására még a 19. században alapított Kölcsey Egyesület jogutódjának kezdeményezése mind a városvezetésnél, mind a megyei tanács és a megyei múzeum vezetőségénél pozitív fogadtatásra talált, így a mintegy fél évszázada a raktárak mélyére száműzött triptichon a szépművészeti osztály első emeleti kiállítótermében lekerült a hengerekről (ez volt az egyetlen alkalmas helyszín a 13 méter hosszú és 4 méter magas festmény kibontásához).„A hengerről, amelyre a triptichon volt feltekerve, először Liezenmayer Sándor Mátyás király című képe került le, majd a triptichon három darabja. Legelsőként a középső, a mintegy 7 méter hosszú, amely a temetési menetet ábrázolja. Művészettörténeti szenzáció ez, mely a Kölcsey Egyesület kitartó munkájának, s nem utolsósorban a város- és megyevezetőség fogadókészségének köszönhető” – számolt be az eseményről a múzeum vezetőségével, hazai és magyarországi művészettörténészekkel, képzőművész-restaurátorokkal együtt jelenlévő Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület alelnöke.

Feszty Árpád Firenzében festette a Krisztus temetését, amelyet 1903-ban Budapesten állított ki, majd nemzetközi körútra indította. A triptichon első képe Jézus kereszthalálát ábrázolja, a második olajfestményen a temetési menet látható, míg a harmadikon a sír, a földre borulva imádkozó Máriával. A Kultúrpalota 1913-as megnyitásakor került Aradra.

„A budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként idekerült körülbelül 150 képből nyílt meg az első kiállítás, a Krisztus temetése azóta Aradon van. Aki nem látta a hatvanas évekig, amikor a kommunista elvtársak letakarták, majd lebontották, azóta nem is láthatta sehol” – mondta Fekete Károly.

Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés nyomán, az elszakított területekkel együtt számos műkincs is az új, szomszédos államokhoz került. Így lett a Triptichon az aradi múzeumé, ahol az 1950-es évek végéig volt látható, majd 1962-ben a raktárba száműzte a bibliai témájú műalkotást a kommunista hatalom.

Feszty Árpád mestere volt a monstre képeknek, s bár a triptichon nem mérhető az Ópusztaszeren kiállított A magyarok bejövetele című körképéhez, mind tematikája, mind méretei miatt értékes. Nem beszélve arról, hogy az aradi magyarságnak – főleg az idősebb nemzedéknek – érzelmi kötődést jelent a történelmi időkhöz, akárcsak a Szabadság-szobor, a Szentháromság-szobor, vagy az Ereklyemúzeum.

A két festményt, a Feszty-alkotás darabjait és az 5x4 méteres Liezenmayer-képet külön csévékre tekerték vissza, és a restaurálás megkezdéséig a múzeumban tárolják. „Szerencsére jó állapotban vannak a képek, akár kiállíthatók is lennének, de természetesen egy állagmegőrzés rájuk fér ennyi év után” – mondta Fekete Károly. „Úgy vélem, jó úton halad az ügy, hiszen mind román, mind magyar részről egészen a művelődési minisztériumokig mindenkinek felkeltettük az érdeklődését. A nagyszebeni Bruckenthal Múzeum és az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark szakemberei is felajánlották a segítségüket, elhangzottak tervek román–magyar határon átívelő együttműködésről is a helyreállítás kapcsán, a múzeumigazgató azt ígérte, hogy a kultúrpalota nagytermének felújítása után az eredeti helyén állítanák ki a triptichont. Szerintem egy éven belül megvalósulhat ez.”








EZT OLVASTA MÁR?

X