Az európai színház ukrán „fenegyereke” rendez Ibsent Kolozsváron


-A A+

Henrik Ibsen Rosmersholm című művét mutatja be a Kolozsvári Állami Magyar Színház Andriy Zholdak rendezésében, az évad egyik legkülönlegesebb élményére számíthatunk.

A bemutató pénteken, március 24-én 18 órától, valamint szerdán, március 29-én, szintén 18 órától lesz. Az, hogy két bemutatója lesz a darabnak, csak egy apróság azok közül, amiben eltér a megszokottól. Az előadás további különlegessége például, hogy a színészek már a közönség érkezése előtt elkezdik játszani a történetet, ami a tapsrend után is folytatódik.Andriy Zholdak ukrán rendező minden eszközzel a megszokott, a komfortzóna ellen küzd, ezt már az Interferenciák fesztivál alatt is megtapasztalhatta az, aki a Macedón Nemzeti Színház általa rendezett Élektráját látta. A szünetben tömegesen távoztak a nézők az agresszív, végtelen ismétlődésekből, vad gesztusokból álló, intenzív színészi játék, a hirtelen zenei váltások miatt kényelmetlen előadásról.

A polgári társadalom kritikája, a valláshoz való viszonyulás, a lelkiismeret kérdése és az erős női szereplő – akárcsak az Élektrában – Henrik Ibsen Rosmersholm című, 1886-ban íródott drámájában is megtalálható. Zholdak olvasatában a dráma központjában Rebekka West áll, aki házvezetőnőnek jelentkezik Johannes Rosmer lelkész családjához. A fiatal, energikus és szabadelvű nő gyökerestül felforgatja Rosmer és felesége, Beaté életét.A színház hétfői sajtótájékoztatóján egy jelenetet is megmutattak az előadásból. Monokróm, stilizált polgári lakásbelső tárul a szemünk elé a színpadon, az ajtók, ablakok túlzottan magasak, akárcsak az Élektra lakásbelsőiben. A tér hangsúlyos részét egy házikápolna tölti be. A suttogástól a vad ordibálásig terjedő színészi gesztusok, az intenzitás ezt az előadást is jellemzi, de az előadott jelenetet egyfajta némafilmes gegszerűség, a szereplők közti viszonyok már-már nézőbarátnak nevezhető, nagyon kreatív érzékeltetése is jellemezte. De azért ne számítsunk arra, hogy páholyban tespedve heherésszük majd végig az előadást.

Andriy Zholdak 1962-ben született Kijevben, Moszkvában tanult Anatolij Vasziljev stúdiójában. Néhány évig a harkovi (Ukrajna) Taras Sevcsenko Akadémiai Drámai Színház igazgatója volt, itt öt előadást rendezett, melyeket több mint 30 európai ország rangos fesztiváljain mutattak be. Shakespeare Rómeó és Júlia című művéből készült feldolgozását betiltották Ukrajnában, azóta Berlinben él, de több országban rendez és tart workshopokat. Jelentős díjak birtokosa, Romániában a szebeni színházban 2002-ben rendezett Othello?! című előadása a Szebeni Nemzetközi Színházi Fesztiválon a legjobb rendezés díját, az UNITER-től pedig a legjobb előadás díját kapta.

Transz, hipnózis, közösségi aktus

…ezekkel a szavakkal jellemezték a színészek a próbafolyamatot. Bács Miklós, aki az előadásban Kroll professzor szerepét alakítja, a tanulás lehetőségét emelte ki és azt is elmondta, hogy a résztvevők nem csak szakmailag, hanem emberileg is változnak a munka során.

Eseménydús próbafolyamaton vannak túl, fogalmazott a Rosmer szerepét játszó Bodolai Balázs, aki azt is hozzátette, hogy abban, ami a színpadon vele történik, mindazok munkája benne van, akik a próbafolyamat valamely pontjáig dolgoztak az előadásban. Mindannyian eddig nem tapasztalt intenzív munkáról számoltak be és úgy tűnt, valóban fontos lehetőségnek tartják, hogy „odaadhatják magukat” Zholdaknak.A sajtótájékoztatón a rendező arról számolt be, hogy nehezen jut el a szövegtől az előadásig. A próbafolyamat elején még egyáltalán nem volt biztos, hogy tényleg lesz előadás.17 színészt hallgatott meg, közülük a próbafolyamat során választotta ki azt a hatot, akik végül szerepelnek az előadásban.

Nem csak a szereposztás, a színészi játék alakult fokozatosan a próbafolyamat során, hanem az előadás minden más eleme is. Az előadás zenéjéért felelős Vladimir Klykov elmondta, többször dolgozott már Zholdakkal, de ez a munka mindig nagyon stresszes: sosem lehet kiszámítani, előre elkészíteni a dolgokat. A fő zenei téma például a második felvonásban csendült volna fel, amit időközben kivágott a rendező.Zholdak kiemelte, hogy a kolozsvári társulatnak Európa-szerte jó híre van, ezért is vállalta a kolozsvári munkát. Néha azonban azt mondta a színészeknek: nem vagytok kortársak. A kortársság nem egy jelmezen múlik, hanem belülről jön – mondta a rendező.

A plaszticitás és a filmszerűség nagyon fontos, mondta el még a sajtótájékoztatón Andriy Zholdak, aki szerint igazi művészek egyetlen művet hoznak létre az életük során. Ő maga is saját alkotócsapattal, jól kiforrott esztétika mentén dolgozik. Bár ebben az előadásban újdonság az, hogy igyekezett a végtelenségig egyszerűsíteni mindent, kiiktatva a rá jellemző metafizikai, absztrakt elemeket. Mielőtt beülünk a bemutatóra, mindenképp érdemes elolvasni nem csak az Ibsen művet, hanem átrágni magunkat néhány Tarkovszkij-filmen is.

Az előadásban Bodolai Balázs, Imre Éva, Kicsid Gizella, Bács Miklós, Viola Gábor és Sigmond Rita látható. Az előadást Andriy Zholdak rendezte, ő jegyzi a dráma adaptációját, valamint a fénytervet is. Díszlet: Andriy Zholdak és Daniel Zholdak, jelmez: Daniel Zholdak, szöveg és dramaturgiai asszisztens: Ioana Mălău, zene: Vladimir Klykov, rendezőasszisztensek: Vajna Noémi, Kovács Kinga, a díszlet- és jelmeztervező asszisztense: Lőrincz Ilona.

Az előadásra jegyek vásárolhatók a színház jegypénztáránál naponta 10-14 óra között és előadások előtt másfél órával, valamint a www.biletmaster.ro weboldalon.








EZT OLVASTA MÁR?

X