Corina Bucea projektmenedzser és Magda Radu kurátor mutatták be szerdán a kolozsvári Ecsetgyárban azt a kiállítást, amellyel Románia részt vesz a május 13-án nyíló Velencei Biennálén. Amint arról korábban is beszámoltunk, ebben az évben képviseli Romániát először női művész a képzőművészeti seregszemlén.

1895 óta szerveznek Velencei Biennálét, Románia pedig 1907 óta vesz részt az eseményen, de a Giardini della Biennale-ban megépített román pavilont csak 1938-ban emelték. 2015-ben, mikor Adrian Ghenie-kiállítással vett részt Románia a művészeti eseményen, Attila Kim építész felügyeletével restaurálták ezt a pavilont.Ebben az épületben mutatják be a Geta Brătescu – Jelenések című kiállítás egyik részét, a másikat pedig a velencei Román Kulturális Intézet Új Galériájában. Ez utóbbi nem csak a Velencei Biennálé szakközönségének, hanem a szélesebb közönségnek is elérhető, részletezte Corina Bucea projektmenedzser.A Velencei Biennálé képzőművészeti kiállításai május 10. és 12. között a szakmabelieknek és sajtónak szóló „preview”-val nyílnak meg, majd május 13. és november 26. között látogathatóak a nagyközönség számára. Az eseményt várhatóan mintegy 500 ezer néző látogatja a hét hónap alatt.

Az 1926-ban, Ploieşti-en született, 91. életévében járó Geta Brătescut aktív művészként szeretné bemutatni a kiállítás, igazodva a biennálé címéhez, ami idén az, hogy „Viva Arte Viva”, mondta el Magda Radu kurátor.

Geta Brătescu személyében először képviseli Romániát női művész a Velencei Biennálén, korábban sok kritikus hang hiányolta ezt, ugyanakkor ez a kelet-európai művésznők népszerűvé válásának, kánonba emelésének tágabb kontextusába is illeszkedik, mutatott rá a művészettörténész.

Geta Brătescu az 1960-as évektől aktív a vizuális művészetek terén, azóta több alkotói korszakon van túl, ezeket szinte mind tervezik megjelentetni a két említett helyszínen Velencében. Olyan műveit is kiállítják majd, amelyeket eddig nem láthatott nagyközönség. A helyszínen a munkák mellett katalógusokat is bemutatnak, valamint a Revista Secolul 20 és a Revista Secolul 21 című világirodalmi folyóiratok néhány számát, amelyeket Geta Brătescu grafikusként illusztrált. Ebből a közreműködésből számos fontos találkozás született, például Goethe Faustjával.

Geta Brătescu életművében fontos helyet foglal el az alkotófolyamatra való reflexió: sokszor jelenítette meg például a saját kezét, az „alkotás aktusa” közben. Ugyanígy visszatérő motívum a művész műhelye, amely őt magát is jelenti. Ennek megfelelően a tematikus csomópontok köré épülő velencei kiállítás is a művész műhelyét kívánja tükrözni, fizikai és mentális térként.A kiállítás emblematikus képe az Oliver asszony utazókosztümben című 1980-ban készült fénykép: a művésznő önarcképével és ruhájával személyesíti meg az anyjától örökölt írógépet, amely azért is lehet az identitása része, mert nem csak képzőművészként, hanem íróként is alkot.

Az utóbbi időben készült kollázsait „ollóval rajzolásnak” nevezi a művésznő, és arról is beszél, hogy a formáknak autonómiája van, követelik, hogy egymás mellé kerüljenek, illetve, hogy minden forma egy-egy zenei hangnak felel meg, a kollázs pedig nem más, mint egy dallam.

A Velencei Biennálé képzőművészeti részén 51 ország 120 meghívott művésze állít ki, ezek közül 103 első alkalommal. Emellett a Giardini della Biennale nemzeti pavilonjaiban 85 kiállítás látható, közöttük Kazahsztán első alkalommal szerepel saját országos pavilonnal. Antiguam Barbuda, Kiribati, Nigéria szintén először küld művészt a velencei seregszemlére.

Geta Brătescu félévszázados karrierje során többször jelen volt már a Velencei Biennálén: 1960-ban a román pavilon csoportos kiállításában vett részt, 2013-ban pedig a központi pavilon kiállításában szerepelt Massimiliano Gioni kurátor meghívására. A Geta Brătescu - Jelenések című velencei életműkiállításról a projekt internetes oldalán olvashatóak részletek.