Új, Ludas Matyi címet viselő produkciója keddi nyilvános főpróbáját követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta András Mihály, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes vezetője: magyaroknak és románoknak egyaránt fontos lenne, hogy hivatalos oktatási rendszerbe bevezessék a néptáncoktatást.

Csütörtök este 7 órától díszbemutatón lép színpadra Csíkszeredában a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes új előadása, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával elkészült Ludas Matyi című előadással. A 2016-ban történt darabválasztás egyben tisztelgés is a táncjátékban feldolgozott mű szerzője, Fazekas Mihály születésének 250. jubileuma előtt. Az új darab bemutatója előtt a társulat nyilvános főpróbára hívta kedden a sajtót, ezt követően az intézményvezetés és az új előadás alkotócsapata fedte fel a kulisszák mögötti kérdéseket, szempontokat.

Az az igyekezet, hogy „házon belül oldjanak meg előadásokat”, összefüggő műsorokat – miként az új premier esetében is - , 2014-től kezdte el a Hargita Együttes. A Csíkszereda Város által fenntartott intézmény a Nemzeti Kulturális Alapban talált egy kiváló támogató partnert ahhoz, hogy táncosaik közül azok, akiknek megvan a kellő ambíciója, affinitása, tudása, lehetőséget kapjanak az együttes saját produkcióinak elkészítésére - hívta föl a figyelmet Rangyák József sajtóreferens már a beszélgetés nyitányában. Táncos kollégájuk, Kelemen Szilveszter, így harmadszorra ragadhatta meg a lehetőséget, hogy rendezőként próbálhassa ki magát, ehhez segítsége az együttesből Böjte Róbert, Kósa Gabriella és Szabó László volt.

Szórakoztató és szállítható előadást akartak

A mű feldolgozásakor a fő cél az volt: olyan előadás szülessen meg, amit „bármelyik utcasarkon”, tehát bármilyen technikai felszereléssel ellátott térben, minden faluban el lehet játszani, valamint az, hogy a közönségnek szóljon.

„Nem akartuk elművészkedni” – fogalmazott Kelemen Szilveszter -, aki felfedte: fontos szempont volt, hogy közérthető legyen, kikapcsolódjon, és megelégedve távozzon a közönség. Megtudtuk: a csíkszeredai premiert megelőzően már kipróbálták az előadást vidéken, többféle összetételű közönségnek – vegyesnek, kizárólag egészen apró gyerekeknek, kosaras bálban - és minden célcsoportnál sikert aratott.

Szakmailag amilyen zenét játszanak, olyan táncot lehet látni – ilyen szempontból a Fazekas-mű a kerettörténetet adja. A táncos és rendező kiemelte a munkafolyamat során zajló csapatmunkát, a közös alkotás élményét. Kósa Gabriella, aki a női táncokat dolgozta ki az előadásban, elmondta: a feldolgozásban” Mezőségre helyezték Döbrögöt”, és noha a történet Székelyföldön kezdődik, az őrkői cigányoknál tett kitérővel együtt minden helyszínen a tájegységnek megfelelő ruhákat láthatja a közönség, az együttes ruhatárának legszebb darabjaiból válogatva.

A díszletötleteket is összefogó Szabó László karvezető úgy fogalmazott: az előadásba „sok jó ötlet került be, sok jó ötlet került ki”, és azt ígérte, hogy folyamatosan változó előadást láthat a nagyérdemű. „Úgy gondolom, hogy a műsor érni fog, még tele vagyunk ötletekkel, finomításokkal” – fűzte hozzá András Mihály, az együttes vezetője.

Felelősség és krízishelyzet

Amint az intézményvezető feltárta: nagy hangsúlyt ad annak, hogy „hivatásos táncosok vannak jogosítvány nélkül”, akik alkotói pozícióba kerülnek, mert azonkívül, hogy az intézmény hasznos táncműhely, küldetése az itthon maradást is érinti, a hivatásos táncosok itthon tartását. Ez rendkívül nehéz, mivel nincsen Romániában a néptánc oktatásnak hivatalos felsőfokú képzése.

„Huszonév távlatából, ahogyan a Hargita Népi Együttes működik, nagy dolog, hogy vannak saját alkotóink. A központi kérdés a Székelyföldön maradás, szülőföldön maradás, hogy a fiatalok elmennek, nem tudnak itthon megélni, nem kapnak elegendő lehetőséget, nincs sikerélményük, elkívánkoznak innen. Aggodalommal nézek az együttes tagjaira is, mivel nem tartják annyira Romániában a néptáncoltatást intézményi szinten, hogy felsőfokú hivatalos oktatást hozzanak létre” – mondta András Mihály.

Szavai szerint a néptánc, mint színpadi műfaj elég fiatal, valószínűleg végig kell járnia azokat az évtizedeket, amíg megkapja a lehetőségeket. „Nem tudjuk kivárni, amíg a kollégáimnak jogosítványa lehet erre, koreográfusi, vagy oktatói diplomája, úgyhogy úgy gondolom, hogy az itthon maradásban nagyon fontos feladatuk van: a munkáikból meg tudjanak élni, legyen meg a sikerélményük, kapják meg a lehetőséget azok, akikben csörgedezik valamilyen ihlet, alkotási kényszer. Remélem, hogy ez mihamarabb bekövetkezik, már rég ideje lenne” – fogalmazott András Mihály.

Az igazgató jelezte: kollégái délutánonként a környékbeli településeken, szinten mindenhol oktatnak, és a folklór iránti érdeklődés nyilvánvaló. A házi készítésű előadások melletti érvek közé pedig azt is fölsorolta, hogy mindig várták kívülről a nagy alkotókat, „igazi nagy táncműveket” az utóbbi években nem lehetett látni, viszont, amiket láttak, azoktól, megjött az önbizalmuk.

Budapestről is kaptak támogatást

A NKA támogatását az intézményvezető ugyan töredékeként jelölte meg nagyságrendben ahhoz képest, amit fenntartóként a város biztosít, úgy fogalmazott: nagyon fontos a magyar kormány támogatási ajándéka, egyszerre „ösztönöz és kötelez” – újabb munkára és pályázásra, a pályázatban vállalt munkák határidőre való felmutatására. Újságírói kérdésre elhangzott: a Ludas Matyi létrehozásának folyamatához ezúttal 2 millió Ft támogatást sikerült megpályáznia az együttesnek.

Az előadást, melyben a csíki és küküllőmenti táncmotívumok mellett többek között sóvidéki, buzai, centei és palatkai táncok is láthatók, a bemutatót követően pénteken, április 28-án, valamint jövő kedden, május másodikán este 7 órától lehet újból megtekinteni a csíkszeredai Városi Művelődési Házban.