Múltjáról, családjáról, neki szánt bántó szavakról vallott a Szent György Napokon Molnár Ferenc „Caramel”.

Nevének eredetéről elmondta, a karamellát valójában nem is szereti, viszont egy „kedves” rasszista barátja mindig így nevezte őt „az árnyalatából fakadóan”. Amikor pedig a Megasztár jelentkezési lapjába meggondolatlanul ezt a nevet írta be, rajta ragadt örökre.

Soha nem tanult énekelni vagy dalt szerezni, de korán kezdett hobbi szinten énekelni. Már négyévesen énekelt, az első dalát hétévesen írta. Kamaszkorában már a saját dalai hangszerelésével is foglalkozott. A megasztáros győzelme a feje tetejére állította az életét, hiszen előtte Törökszentmiklós szélén, a cigánytelepen dolgozott és az üveggyárban dolgozott sokáig mint segédmunkás. Korábban szegény volt, sokat éheztek, ebben is megváltozott az élete, hiszen mára rendezett anyagi körülmények között él, és az lett a munkája, amibe mindig szerelmes volt – hol titkon, hol nyíltan felvállalva. „Egyik végletből a másikba csöppentem” – fogalmazott.

Egyre többször jelölik díjakra, ami fontos dolog az életében, hiszen ő elsősorban dalszerzőnek gondolja magát – árulta el. „Nem a díjakért csinálom, de mindig meglepődöm, amikor átveszek így díjat” – fogalmazott.

A családjától nincs folyamatosan távol, próbálja a lehető legjobban beosztani az idejét, mesélte. A munkája persze azzal jár, hogy időről időre távol van tőlük, az új album miatt is sűrűbb lesz a közeljövő számára, de jól viselik ezt. Előfordul persze, hogy vele tartanak a családtagjai is. Örvend annak ugyanakkor, amikor magyarlakta külhoni területekre jut el, mondta, hiszen Magyarországon feszültebbek az emberek.

 A negatív kritikát nem bánja, sőt igényli is, nem fontos számára, hogy mindenkinek megfeleljen.  A jószándékú kritikát szereti, a rosszindulatú megjegyzéseket, például a cigányozásokat próbálja  elkerülni – vallotta be Caramel.