Sírva nevető dupla évadbúcsú a Csíki Játékszíntől


-A A+

Két premierrel zárja az idei évadot a Csíki Játékszín. Míg Osztrovszkij Erdő című komédiáját Porogi Dorka rendezi, Yasmina Reza Az öldöklés istene című színművét Barabás Árpád állítja stúdiószínpadra. Az alkotók sajtótájékoztatón osztották meg a háttérinformációkat.

A hagyományokhoz illően a Csíki Játékszín előcsarnokában tartott premier előtti sajtótájékoztatót szerdán a 2016/17-es színházi évad utolsó nagyszínpadi produkciójának, illetve stúdióelőadásának ismertetéseként a társulatnál dolgozó két vendégrendező, a társulattal közösen.Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij Erdő című komédiáját Porogi Dorka rendezi. A május 12-én bemutatásra kerülő darab cselekménye szerint Raisza Pavlovna Gurmizsszkaja földbirtokosnő egyre-másra kótyavetyéli el vagyonát és potom áron vesztegeti erdőbirtokát. Mindezt azért teszi, hogy huszonéves kiszemeltjét, az örökös bukott diákot maga mellett tarthassa. Kegyelemkenyéren tartott unokahúgát szeretné a fiúhoz feleségül adni, hogy így zárhassa ki a lányt az örökségből. De a lány egy olyan ifjúba szerelmes, aki megfelelő hozomány nélkül nem házasodhat. Gurmizsszkajának a frigy létrehozása mellett fejfájást okoz rég nem látott unokaöccsének, egy újabb örökösnek a váratlan felbukkanása is.

Mint azt a társulatnál immár harmadszorra rendező Porogi Dorka elmondta: ugyan a darab műfaja a komédia, azonban a nézővel együtt olyan útkeresésekre indulnak a darabban, ahol a „sötétebb bugyrok” is felsejlenek: képmutatások, látszatok szövevényei.

A nézőket május 20-i bemutatóra váró kamaratermi előadás is hasonló pszichológiai kettősséget ígér. Yasmina Reza világhírű – Roman Polanski 2012-es filmrendezésében is örökre élményt hagyó - Az öldöklés istene című színművének színpadra állításával pedig Barabás Árpád dolgozik Csíkban rendezőként.

A darabban a kiindulópontot az adja, hogy két gyerek összeakasztja a bajszát a helyi játszótéren, egyiküknek a foga is kitörik, amiért az „áldozat” szülei meghívják a „támadó” szüleit az otthonukba, hogy megbeszéljék a történteket. A szívélyes csacsogásból hamar borotvaéles szituáció lesz, ugyanis kiderül, hogy mind a négy szülő nevetséges elképzelésekkel és groteszk előítéletekkel rendelkezik.

„Abban hiszek, hogy a színház mindig jelenidejű kell legyen”- fogalmazott Barabás Árpád, jelezve, hogy sokat gondolkodik a jelen korigényen, azon, van-e értelme színházi történetmesélésnek egy olyan generáció számára, amely 5 perces videóban kapja meg online évek sűrített történését. „A színház bekapcsol, miközben a néző kikapcsolódni szeretne, de a néző el kell higgye, hogy ő nagyon fontos” – tette hozzá.

A színművészek közül Kozma Attila emelte ki: ugyan a darabban a két gyerek nem jelenik meg, a négy szereplő folyamatos színpadi jelenléte nagy kihívás, ugyanakkor érdekesség, hogy a darab ki-ki saját magánéletének szegmenseivel is szembesíthet. Parászka Miklós színházigazgató szerint is mindkét mű nagymértékben a társulat színészein alapul. „Az ember a legszomorúbb helyzetekben röhejes, a röhejes helyzetekben gyakran szomorú, és ezt a kifordítást fogja meg a darab” – osztotta meg Kozma Attila.








EZT OLVASTA MÁR?

X