Krimiként vagy egy Voltaire-féle szatirikus regényként is értelmezhető Nina Yargekov magyar családból származó, franciaországi születésű író a Double Nationalité – tükörfordításban: Kettős állampolgárság – című regénye, amelyben egy amnéziás főhősnő nézőpontjából a kettős nemzeti identitás problematikájáról beszél. Az író pénteken a kincses városba látogatott a kolozsvári Francia Intézet és Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa meghívására.

Nina Yargekov Franciaországban született, ott nőtt fel, szülei a hetvenes évek végén disszidáltak Magyarországról. Sorsa hasonló a romániai magyarokéhoz: két, egymással gyakran párhuzamos valóságban él egy időben. A magánszférában, otthonában valamelyest elszigetelve a többségi francia kultúrától, gyerekkorában magyar mesékre, zenékre, versekre nőtt fel. Franciaországban egy kicsit külföldiként érzi magát, de Magyarországon sincs igazán otthon, pedig ma már Budapesten él – hangzott el a kolozsvári közönségtalálkozón.

A szerző tehát jogosan teszi fel a kérdést a 2016-os Prix de Flore díjas regényében: inkább francia vagy inkább magyar vagyok? Egyáltalán szabad-e nekem ezeket az ellentmondásokat érezni a mindennapi életben, vagy valamit rosszul csinálok, hogy így érzek?

A Double Nationalité-ben pedig mindezt érdekfeszítő cselekményszálba csomagolja. Főhősünk, Rkvva amnéziában szenved, akivel a történet elején a párizsi reptéren találkozunk. Sajnos semmit nem tud arról, hogy mikor, hogyan jutott oda, és arról sem sokat, hogy ki is ő valójában. Van két mobiltelefonja, két kulcscsomója és két útlevele – egy francia és egy jázizs (a fiktív Jázizsi közép-kelet-európai ország nemzete).

A jázizs nagyon büszke nemzet, régen egy hatalmas birodalommal rendelkezett. Nyelvüket számokkal írják, ezt idegeneknek megtanulni szinte lehetetlen, annyira különleges. A történelmükre rettentően érzékenyek, sok szenvedésen vannak túl. Egyik nagy szívfájdalmuk, hogy nincs tengerpartjuk. Sok jázizs úgy gondolja, hogy a világ nagyhatalmai utálják őket, mert másokhoz képest túl okosak.

A regényben a főhősnő tulajdonképpen identitását kutatja. Miután rájön, hogy jelenleg Párizsban él, elhatározza, hogy visszaköltözik Jázizsiába, viszont a repülőgép a budapesti reptéren landol. Értik már, ugye? „A jázizs nagyon büszke nemzet...”. A regény második felében Rkvaa a nyugat-európai életére tekint vissza, amit Budapestről Lütrenzsi nevű országként emleget.

Kellő öniróniával és humorral építi fel magában a szereplő az újabbnál újabb elméleteket arról, hogy ki ő, honnan jött, és hová tart. Első tippje: prostituált, pedig szerinte ahhoz túl kicsi a melle.

Nina Yargekov nem rejti véka alá: regénye számos szempontból saját élettörténetéből ihletődött. Magyar fordítás egyelőre nem készült, részben szándékosan sem, hiszen félő, hogy a Párizsból Jázizsia, Budapestről Lütrenzsi szimmetria egy tükörfordításban nem működne. Úgy véli, a magyar változat a könyvnek egy teljesen új átirata lenne.