Romániai örmény dzsessz-zongoristát és a régizene „dzsesszesítésében” járatos magyarországi együttest kért fel a nagyváradi Posticum kulturális központ a Szent László-dalok és legendák feldolgozására. Egyszeri koncertnek tervezték, de elképzelhető, hogy lemez is lesz belőle.

Igazi örömzenélést hallgathattak mindazok, akik csütörtök este a nagyváradi nyári színházban a Szent László Napok keretében megtartott rendkívüli dzsesszestet választották: Harry Tavitian és az ez alkalommal Andrejszki Judittal és Mizsei Zoltánnal fellépő Balázs Elemér Group fantasztikus hangulatot teremtett. Megtelt a nagyváradi nyári színház, szó szerint a várfalon is ültek a nézők, de voltak, akik a színpad mögött egy-egy pohár üdítővel vagy itallal a kezükben, barátaikkal tereferélve hallgatták a műsort, melyet gyakran kísért a közönség tapsa.A zenét szöveges intermezzók szakították meg: Pitz Melinda, a Szigligeti Színház művésze magyarul, Sebastian Lupu, a Regina Maria Színház művésze pedig románul olvasott fel Szent László életéről és haláláról szóló középkori szövegrészleteket.

A dzsessz az, ami összeköt románt és magyart, mondta közöntőjében Zatykó Gyula főszervező, aki azt is hozzátette, hogy az est célja az volt, hogy nemzetiségtől függetlenül minden néző magáénak érezhesse Szent László alakját.

Harry Tavitian: a zeném mindig Kelet és Nyugat között mozgott

A világhírű romániai örmény dzsessz-zongorista, Harry Tavitian három, Szent László életéhez és tetteihez kötődő darabot játszott, emellett Bartók Béla román táncainak feldolgozásait, illetve néhány középkori örmény darabot. „Örülök, hogy felléphetek a koncerten, és azt hiszem, nem véletlenül hívtak meg, hiszen sokszor léptem fel Nagyváradon a ’80-as évekről kezdve, néhány éve éppen itt, a Posticumban” – mondta a Maszolnak Tavitian.„Azt hiszem, Romániában született örményként mindkét hagyományhoz tartozom” – folytatta. „Épp a kettős, örménységhez és románsághoz való tartozásom miatt két, látszólag különböző hagyományhoz is tartozom. A román hagyományhoz, amit én tágabban a Balkánként értelmezek, és az örményhez, ami szintén tágabb értelmezésben a Kaukázushoz való tartozást jelenti, és mindig a Kelet és a Nyugat között ingáztam, vagy ha úgy tetszik, a Fekete-tenger két oldala között. Kezdetben talán öntudatlanul, az utóbbi években pedig tudatosan megpróbáltam a két hagyomány szintézisét megteremteni.”

A Szent László legendákat a koncert szervezői ajánlották Tavitian figyelmébe. „Örömmel töltött el az, hogy ő egy időben volt középkori lovag, azaz harcos, és nagyon jámbor, alázatos ember” – beszélt olvasmányélményéről a zenész.

Szerinte Szent László harca, céljai nagyon hasonlóak voltak ahhoz, amit a középkor különböző időszakaiban az örmények és a románok is megéltek. „Tudta, mit jelent a hit, az egyház és az Isten ereje, és törvényeket hozott azért, hogy megerősítse a hitet és a kereszténységet. Az ezres évek kemény évek voltak, szorongatásokkal, harcokkal terhesek, a kereszténységet minden oldalról támadták. Szent László a besenyőkkel és a kunokkal harcolt, míg nálunk, az örményeknél, ahol 301-ben lett államvallás a kereszténység, szintén harcolni kellett a férfiaknak, nőknek, gyermekeknek a papok irányításával, hiszen ők is a kereszténység határán éltek. A perzsák a zoroasztrizmusra akarták áttéríteni az örményeket, ők azonban harcoltak a kereszténységért a 300-400-as években. Ugyanez történt Romániában is, ahol a moldvai, havasalföldi uralkodók védték a kereszténységet és ugyanez történt Európa szíve felé haladva, ahol Szent László fegyverrel a kezében védte a kereszténységet, mert erre volt szükség” – utalt a közös történelmi és politikai hagyományra Tavitian.

Balázs Elemérék lemezt adnának ki a feldolgozott Szent László-dalokból

Balázs Elemér dobos, zeneszerző korábban is dolgozott át régizenét dzsesszre. Early Music című albumán szintén Andrejszki Judit szoprán szólistával dolgozott, akárcsak most. Mint kiderült, a Szent László-dalokat az énekesnő válogatta össze a műsorhoz.

„Nekem könnyű dolgom volt, mert ő már kész dalokkal, kottákkal jött, fel is énekelte őket, és ezeket elküldte” – mondta a Maszolnak Balázs Elemér. „Az öcsémmel, Balázs Józseffel, aki a jobb kezem, zongorista a Balázs Elemér Groupban, elkezdtük nézegetni a dalokat és próbáltuk meghangszerelni. Azután úgy gondoltam, nagyon jó lenne, ha csatlakozna a zenekarhoz Mizsei Zoltán, akivel úgyszintén nagyon sokat dolgoztam, sőt Judittal együtt is, hiszen a Mizsei Zoltán-féle Voces4 énekegyüttessel és Dés Lászlóval is csináltunk közös lemezt (Contemporary Gregorian, szerk. megj.) azon kívül, hogy ők is szerepelnek az Early Music lemezen” – részletezte a zenész.„Nagyon izgatott mindig ez a korszak, a középkortól, a gregoriántól egészen a barokkig. Fantasztikus dolgok történtek itt, olyan zeneszerzők voltak, akik nélkül semmi nem lett volna. Nem hiába, hogy Sztravinszkijtől kezdve Lisztig az összes nagy zeneszerző visszament e korig” – indokolta Balázs Elemér a régizene iránti vonzalmát.

„Nagyon sok harmóniai lehetőség van benne, ritmikai is. Nem akarom a témát egyáltalán megváltozatni, sőt azt mindig korhűen szeretnénk eljátszani, viszont az improvizációk és a harmónia az már dzsessz-ritmika” – vázolta a munkamódszert, amellyel a Szent László-dalokat is feldolgozták.

Mint megtudtuk, a koncert előtt két napig próbáltak Nagyváradon, ezalatt annyira megszerették az anyagot, hogy lemezt adnának ki belőle. „A Szent László-kompozíciók, ha lehet így mondani, egyszerű dalok, viszont már abból a rutinból, amit az Early Musicból tanultunk, olyat tudtunk belőle varázsolni, ami nagyon szép lett” – mondta Balázs Elemér.