A Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész május 1-jén töltötte be 90. életévét. Kirobbanó temperamentumú, jó humorú, kiváló komika volt, aki az erőteljesebb eszközöket is szívesen alkalmazta. Számos vígjátéki szerepe mellett komolyabb karakterek megformálásában is maradandót alkotott – idézi az MTI az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának portréját.

Lorán Lenke 1927-ben született Győrben. Tizenhat évesen szerződött először színházhoz: 1943-ban a Fővárosi Operettszínház tagja lett. 1945 és 1966 között fellépett a Művész Színházban, a Magyar Néphadsereg Színházában, a Petőfi Színházban. 1966-tól a Vidám Színpad tagja, 1998-tól pedig a Mikroszkóp Színpadhoz kötötte a szerződése. Fontosabb szerepei voltak: Peacockné (Brecht-Weil: Koldusopera), Roticsné (Molnár Ferenc: Üvegcipő), Koltayné (Gábor Andor: Dollárpapa), Miss Finigale (Aszlányi-Karinthy: A hét pofon), Pletyus (Maugham-Nádas-Szenes: Imádok férjhez menni), titkárnő (Ray Cooney: Család ellen nincs orvosság), Pemeténé (Lakatos László: Vágyom egy ágy után).

Több filmben és tévéjátékban is szerepelt: Civil a pályán, Állami áruház, Mese a 12 találatról, Felfelé a lejtőn, Házasságból elégséges, Mit csinált felséged 3-tól 5-ig?, Csárdáskirálynő.

Munkásságáért 1968-ban Jászai Mari-díjjal tüntették ki, 2003-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét, 2007-ben a Táncsics Alapítvány életműdíját. 2010-ben lett érdemes művész, ugyanebben az évben Marton Frigyes-díjjal jutalmazták, 2015-ben kiváló művésszé választották. 2005-ben az Új Színház örökös tagjainak sorába fogadta, a Halhatatlanok Társulatának szintén örökös tagja – írj az MTI.