Hincz Gyulát (1904−1986) a legtöbben Weöres Sándor Bóbita című verseskötetének illusztrátoraként ismerik, a gyermekkorunkból ismert rajzok mellett azonban festményei is figyelemre méltóak. Hincz életművének különleges részét képezi a háború alatt, Erdélyben készített akvarellek és olajfestmények sorozata: tájképek, néprajzi vonatkozású képek és alakos kompozíciók. A budapesti festő, grafikus számára a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium úgynevezett Székelyföldi Ösztöndíja biztosított lehetőséget, hogy 1942 és '43 között bejárja és felfedezze a vidék természeti és néprajzi környezetét. Erdélyi szász családból származott, ez meghatározta Erdély-szeretetét.

Berlinben, Rómában, Párizsban ismerkedett a modern művészeti irányzatokkal, legtöbbjükben kipróbálta magát, de soha nem fogadta el, ha valamelyik stílushoz sorolták. A háborút követően az Iparművészeti Főiskola és a Képzőművészeti Főiskola tanára volt, munkásságát Kossuth- és Munkácsy-díjjal ismerték el.

Hincz Gyula Erdély című tárlatát péntekig tekinthetik meg az érdeklődők a Csíki Székely Múzeum Kossuth utcai galériájában, naponta 12 és 18 óra között. A tárlat különlegességét a Váci Értéktárban őrzött tizennégy olajfestmény adja, amelyek mindeddig műterembe zárva, rejtve maradtak a közönség előtt. Ezt egészíti ki a Magyar Nemzeti Galériából és Hincz Jenő magángyűjteményéből a gouache technikával készült grafikák sorozata.