Vulkán-természetek: a szépségkirálynő, a fúria és a múzsa
Nap mint nap meghatározzák életünket, még akkor is, ha erről fogalmunk sincs. Vannak köztük nagyon öregek és fiatalabbak, gyönyörűek és jelentéktelenek, vonzó vörösek és halálosan veszélyes szürkék. Uralkodók karrierjét képesek kettétörni és művészek százait ihletik meg. Nem, ezúttal nem a nőkről van szó.
Hanem a vulkánokról. Amelyek – és ez a szerdai, Szakács Sándor geológus által tartott előadáson is kiderült – ugyancsak nagy számú csodálót vonzanak bűvkörükbe erejükkel, titokzatosságukkal, szépségükkel, szeszélyes természetükkel.
Nincs olyan nap, hogy a Föld valamely pontján ne törne ki egy tűzhányó. A hawaii-i Kilauea ráadásul harminc éve folyamatos kitörésben van. A vulkánok (a szeizmicitással, vagyis a földrengésekkel együtt) a Föld belső energiáinak szelepei – tudtuk meg dr. Szakács Sándortól, a Sapientia Tudományegyetem geológia szakos tanárától a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban tartott előadáson.
Miért olyan izgalmasak a vulkánok? Az embert mindig lenyűgözte az övénél milliós nagyságrenddel nagyobb, elemi erő. Ezt bizonyítja a katasztrófa-filmek sora is, a világvégét, az emberiség, sőt a bolygó pusztulását is a „szupervulkánok" kitörésével hozzák kapcsolatba.
A vulkánoknak nyilvántartott „feketelistájuk"
van, szépségkirálynő-címeket adnak nekik és fosztják meg tőlük rajongó geológusok, és új, interdiszciplináris kutatási ág alakul, amelyben Szakács Sándor is érdekelt: ez azt kezdi vizsgálgatni, hogy milyen ok-okozati kapcsolat van vulkánkitörések és történelmi események, politikai rendszerváltozások között?
Egy perui vulkán és egy orosz cár bukása
Oroszországot 1601 és 1603 között minden idők legiszonyúbb éhínsége sújtotta. A rendkívül kedvezőtlen időjárás (szárazság, hideg, korai fagyok) miatt nem volt termés, az éhínség parasztfelkeléseket, társadalmi zavargásokat eredményezett. Mindez végül az akkori orosz cár, Borisz Godunov bukását és végül öngyilkosságát okozta. Mi köze ennek a történetnek a vulkánokhoz? A válasz hihetetlen, de igaz: 1600-ban Peruban irtózatos erővel kitört a Huaynaputina tűzhányó.
A 12 köbkilométernyi vulkáni hamu a Föld egész atmoszférájában elterjedt. A Huaynaputina által kibocsátott kén-dioxid a vízpárával érintkezve a Föld lehűlését eredményezte – ezt követően mérték a leghidegebb telet számos északeurópai országban. A vulkáni hamu eltakarta a Napot, a mezőgazdaság a következő két évben lebénult. Ez történt Oroszországban is, ahol persze a szegény parasztoknak fogalmuk sem volt róla, hogy egy távoli kontinensen dühöngő vulkán okozza tragédiájukat: a cárt hibáztatták mindenért, fellázadtak ellenre, trónkövetelő lépett fel, és Borisz Godunov végül öngyilkos lett.
A szépség és a szörnyeteg
Sokféle vulkán van (némelyekről észre se vesszük mi, laikusok, hogy vulkánok), de a legszebbek, a leglátványosabbak az úgynevezett rétegvulkánok, amelyek homorú lejtőikkel a vulkán-archetípust, a Kis Herceg tűzhányóit juttatják eszünkbe. Nem csoda, ha egyes, tudományuk tárgyába belehabarodott vulkanológusok rangsorolják őket szépségük szerint.
Ez itt például a japán Fuji vulkán, amely sokáig viselte a "legszebb" címet:
Később azonban kiderült, hogy a másik oldalán van egy asszimetrikus kinövés, így megfosztották koronájától – tette hozzá Szakács Sándor.
Jelenleg a Miss Volcano címet a Fülöp-szigeteken lévő Mayon birtokolja:
A legszimmetrikusabb vulkán-hölgy azonban nem mindig ilyen szelíd. A "szépségkirálynő" az utóbbi négyszáz évben 48-szor tört ki, 1897-ben több mint 1300 helyi lakost pusztított el.
Mint minden valamirevaló szépség, a vulkánok is nagy hatással vannak a művészekre és művészetekre. Sőt, néha új műfajok születését is eredményezik.
Frankenstein és a legpusztítóbb vulkán: a Tambora
1816 nyarán Mary Shelley férjével Lord Byronhöz, a Genfi-tó partjára érkezett, hogy fürdőzéssel, kirándulással töltsék el együtt a nyarat. 1816 azonban a "nyár nélküli évként" vonult be a történelembe. Egész évben alig látszott a Nap, a bolygó hőmérséklete jelentősen lecsökkent, a föld nem adott termést. A három író sem tudott mit kezdeni a szobafogsággal, ezért kitalálták, hogy rémisztőbbnél rémisztőbb történeteket írnak, ezzel szórakoztatják egymást. Így írta meg Mary Shelley a Frankenstein című regényét és megteremtette a horrorirodalom műfaját.
Nos, a "nyár nélküli év" oka a feljegyzett történelem legkatasztrofálisabb vulkánkitörése volt: 1815-ben az indonéziai Tambora kilencvenezer embert pusztított el. Kitörésekor a robbanás olyan erős volt, hogy többezer kilométerre elhallatszott: a 4300 méteres hegy teteje valósággal szétrepült, jelenlegi magassága csak 2851 méter. Innen származott az a vulkáni hamu és gázok az atmoszférában, amelyek a következő évet megfosztották a napsütéstől és a nyártól.
Múzsa-vulkán: sikoly a vörös alkonyatban
Edvard Munch A sikoly című festményét mindenki ismeri.
A kép eredeti címe viszont nem ez, hanem A természet sikolya (Der Schrei der Natur). Munch naplójában leírta a kép megalkotásának körülményeit: "Egy este épp egy gyalogúton sétáltam, amikor a város az egyik oldalon volt, míg a fjord alatta. Fáradtnak és betegnek éreztem magam. Megálltam és elnéztem a fjord fölött, - a Nap éppen lemenőben volt, amikor az ég vérvörössé változott. Úgy éreztem, hogy egy sikoly préselődik ki a tájból és úgy tűnt számomra, mintha hallanám a sikoltást. Megfestettem a képet és a vérvörös felhőket. A színek szinte sikoltottak."
Abban az időszakban (az impresszionizmus hajnalán) nagyon gyakoriak voltak a vérvörös naplementék. Az ok: a vulkáni hamu a levegőben, amely az indonéziai Krakatoa iszonyú kitörése után többször megkerülte a Földet. 1893-ban a vulkán kitörése és az utána következő cunami 36 ezer ember halálát okozta, a robbanást Ausztráliában is tisztán hallották.
Ez okozta az impresszionista festőket megihlető vörös alkonyokat a világ másik oldalán.
Magyar művészek sem tudták kivonni magukat a vulkánok hatása alól: ez például Gy. Szabó Béla metszete a Popocatepetl tűzhányóról:
Szakács Sándor a Kárpát-medence és annak "legforróbb" pontja, a Keleti-Kárpátok vulkánjait is bemutatta, valamint azt is, hogyan nézhetett ki a Görgényi-havasokban magasodó Fancsal és Délhegy "fiatal vulkán" korukban.
Persze legismertebb vulkánjaink a Csomád környéke: a Szent Anna és a hozzá tartozó, idősebb Mohos, valamint a Hargita Vargyas-, Ivó-Kokojzás-, Osztoróc hegyei, a Kelemen-havasok, de a Bálványos is, valamint olyan kis dombocskák is, mint például a Bogáti Erdő közelében, a műútról jól látszó Gruiu bazaltvulkán is:
Az erdélyieket, a Szent Anna tó környékén élőket vagy azt rendszeresen látogatókat folyamatosan foglalkoztatja a kérdés: kitörhet-e még?
"Az, hogy aktív-e egy vulkán vagy nem, csak egy geológusi konvenció. Ha az utóbbi 10.000 évben, vagyis a jegyzett történelem korában nem produkált kitörést, akkor kihunynak tekintjük, de ez még nem ad biztos választ arra, hogy valójában képes-e kitörni vagy sem" – mondta Szakács Sándor, hozzátéve: a borvizek, kénbarlangok posztvulkanikus tevékenység eredményei, de bizonyos jelek, termikus anomáliák arra utalnak, hogy a Csomádnak valószínűleg van még egy aktív magmakamrája.
- 34960 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 34963 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 34963 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 34964 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 34965 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 34966 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni