A IX. Nagyváradi Könyvmaraton keretében pénteken a Darvas-házban összegyűlt közönség előtt Kőrössi P. József kérdezte a közismert magyarországi írót, költőt, drámaírót többek között az aradi születésű, Nagyváradon gyermekeskedő  Réz Pállal készült beszélgetésekből született Bokáig pezsgőben című hangos memoárról. A kötetből részletet is hallhattunk, melyet Hajdu Géza színművész olvasott fel.

Parti Nagy Lajos elmondta, hogy a múlt század 70-80-as éveiben hét éven át (1979–1968) volt a pécsi Jelenkor folyóirat szerkesztője, ami „fontos hely és idő, egybeesett az írói értelemben vett felnőtté válással.”„Mindenkinek megvan a maga belső városa, amit magával visz a konkrét térből”– fogalmazott Parti Nagy Lajos, aki 1986-ban költözött Budapestre, de a Magvetős korszakok mellett 1990 – 2000 között a jelenkor Kiadónál is jelentek meg könyvei.

Ion Luca Caragiale Farsang című darabja kapcsán a műfordításokról és az újrafordítások szükségességéről is szó esett, ennek kapcsán parti Nagy Lajos leszögezte, ő nem műfordító, amit ő művelt, az átírás volt, ami a színházban működik. Az átírásra Jordán Tamás kérte fel, a már említett Réz Páltól kapta a nyersfordítást, és megkereste azt a magyar nyelvet, amelyre a darab átírható. Tersánszky Józsi Jenő nyelve állt ehhez legközelebb, így a Karnevál címen is futó darab szereplői azon szólalnak meg Parti Nagy Lajos átírásában.

Szó esett a Magyar mesék sorozatról is, melynek első darabját a gyöngyöspatai gárdista felvonulás hatására írta, s melynek darabjait, a „nagyabszurdokat” három éven át írta az ÉS-be. Ezekből CD, illetve Dés Lászlóval közösen műsoros est is készült, két politikai töltetű „mesét” pedig fel is olvasott Parti Nagy Lajos.

Az est második része Hadju Géza felolvasásával kezdődött, melyben Réz Pál nagyváraid gyermekkorát idézte fel. A hangos beszélgetések először, 1992-ben a Kossuth Rádió számára készítettek hangfelvételeket, majd 2000-ben és 2012-ben folytatódott a közös munka, melynek eredménye a kötet. Réz Pál a „kánoncsinálók” közé tartozott, sok volt benne a szeretet és a kajánság, bár konzervatív ízlésűnek nevezhették – hangzott el.  Mint Parti Nagy Lajos mondta, sokmindenről beszélhettek, volna például a Szépirodalmi Kiadó idejéről, ami a korszakot jellemezte. A Réz Páltól elhangzott anekdoták kapcsán azt is hozzátette, hogy ez egy zseniális emlékirat, nem forrásmunka. Réz Pál 58 éves volt, mikor a holmit indította.

Mennyire akarhatta a Nyugatos hagyományt követni? – szólt a kérdés, amire Párti Nagy Lajos azt válaszolta: aki folyóiratot alapít, az a Nyugatot akarta követni, hiszen az a minőség és az újdonság szimbólumává vált, „a magyar kultúra egyik tájékozódási pontja pedig a Nyugat és az, amit tágabb értelemben jelent.”