Élményt, felfedezést és alkotva játszást kínál április 22-ig Csíkszeredában a Petőfi Irodalmi Múzeum vándortárlata, A Megmozdult Szótár. A hétfő esti ünnepi megnyitón kipróbáltuk a Mikó-várban található interaktív „versjátékokat”.

A Weöres Sándor születésének 100. évfordulójára készült vándorkiállítás az irodalmi kiállításokra jellemző hagyományos elemeket a legmodernebb multimédiás, interaktív nyelvi játékokkal ötvözi. A Weöres szövegeiből kiinduló kreatív játékok aktív gondolkodásra késztetik a látogatót, és lehetővé teszik, hogy az olvasó jobban megismerje a költő verseit. Versfoltozás, versrajz, keresztöltés és gondolatfújás, 3D-s versleképzés verslehívó koppintásra, és sok más érdekes feladat várja a közönséget. A tárlat interaktív elemeiről itt talál részletes leírást. 

A költő hagyatéka magánkézben van – kreatívnak kellett lenni

A tárlat hétfő esti megnyitóján a kiállítás megálmodója, Hegyi Katalin irodalmi múzeológus elmondta: „a semmiből kellett valamit produkálni, a hiányból kellett építkezni”. Azaz, a tárlat innovatív számítógépes technikáinak kifejlesztését az tette szükségessé, hogy a Weöres Sándor-hagyaték teljes mértékben magánkézben van, így a költő születésének centenáriumán erre a sajátosságra kellett építeniük. A vándortárlaton így a költő használati tárgyait, munkaeszközeit nem találhatjuk meg.

Viszont a magyarországi Csöngén megnyílt Weöres-emlékházban készült fotókat felhasználták a kiállítást kísérő tíz információs pannón. „Nem kell Weöres Sándorhoz enteriőr, a családja, a szülei, Károlyi Amy volt az életében az enteriőr” – jelentette ki a szakember, hozzátéve, hogy az 1960-as évektől gyűjtött, Weöressel kapcsolatos képzőművészeti tárgyak is a Csíkszeredában megtekinthető tárlat érdekességei.

Pályázatot hirdetnek az iskolásoknak

A Mikó-várban a magyar kultúra napján zajló megnyitó a Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa által támogatott Hon a hazában című ünnepi rendezvénysorozat része volt. Az eseményen Gyarmati Zsolt múzeumigazgató közölte: amilyen bravúrral bánt Weöres a nyelvvel, olyan bravúrral van a tárlat is megalkotva. Hozzátette, Kádár Kincső múzeumpedagógus az időszaki kiállításhoz kapcsolódó pályázatot is összeállított, külön az óvodás, 1–4. és 5–8. osztályosok számára, amelyet február 2-ig lehet benyújtani. A versírásra vagy a versek lemodellezésére biztató pályázati felhívás teljes szövege itt érhető el.

Tóth László főkonzul ünnepi felszólalásában kiemelte: Weöres Sándor maga is arról írt a Nagyság című versében, hogy szeretné, ha verseit „használnák”, akár földműves az ekét. Ennek a kívánságának felel meg tehát a kiállítás számítástechnikai része, amely a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Kreatív Technológia Laborjának közreműködésével valósult meg. „A kultúra is addig él, amíg használjuk” – jelentette ki a főkonzul.

A tárlat hagyományos részében az érdeklődők bepillantást nyerhetnek a Weöres költészetén kívül eső, de annak alakulását mégis befolyásoló életrajzba. Ezeket a tematikus elrendezésben szereplő témaköröket a kiállítás elsősorban Weöres Sándor levelezésén, vallomásain keresztül mutatja be, az ő szavait idézi, ha a családjáról, mestereiről, tanárairól, barátairól, az irodalmi életről, történelmi, politikai eseményekről vall.

A tárlat bemutatja a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményében őrzött, Weöres Sándorhoz kapcsolódó kéziratokat, fotókat, könyveket, képzőművészeti alkotásokat, valamint a társintézményekben fellelhető dokumentumokat. Továbbá egy kis könyvtárat is találunk a helyszínen, amellyel Nagy Katalin bevallása szerint segítenének azoknak, akik a számítógépes játékban elakadtak. A kiállítás „fő attrakciói” a számítógépes nyelvi játékokból álló interaktív eszközök, amelyeket a látogató birtokba vehetett az ünnepi megnyitó után Hegyi Katalin élvezetes tárlatvezetésével.