Bárki számára elérhetővé válnak a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közpénzből létrehozott tudományos eredményei. A Magyar Tudományos Akadémia idén életbe lépett Open Access (nyílt hozzáférés) irányelvei ugyanis kimondják, hogy a kutatóknak lehetőség szerint szabad hozzáférésű folyóiratokban kell publikálniuk - hangsúlyozta Pálinkás József, az MTA elnöke.

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke elmondta: világszerte egyre többen támogatják az Open Access elvét. A folyamatban áttörést jelenthet Barack Obama elnök tudományos tanácsadója, John P. Holdren hétvégi - nagy visszhangot kiváltó - bejelentése, amely szerint a nagy amerikai kutatásfinanszírozó szerveknek hat hónapon belül ki kell dolgozniuk a szabályokat, hogy a megjelenéstől számított egy éven belül szabad hozzáférésűvé váljanak a közpénzből finanszírozott tudományos kutatások eredményei, így a folyóiratokban megjelent tanulmányok is.

„A legnagyobb tudományos teljesítményt előállító ország határozott lépést tett a közpénzből finanszírozott kutatások nyílt hozzáférésűvé tételére, de Európának is cselekednie kell. Amennyiben az Egyesült Államok és Európa áttér az Open Access politikájára, úgy gondolom, hogy a világon mindenütt meghonosodik ez a publikálási mód" - fogalmazott Pálinkás József, megjegyezve, hogy a Magyar Tudományos Akadémián ezt a lépést már korábban megtették.

A szabad hozzáférés jelentőségét magyarázva, az MTA elnöke elmondta, hogy az adófizetők többszörösen finanszírozzák a kutatásokat. Közpénzeken fizetett tudósok kutatnak, eredményeiket pedig - a tanulmányokat, folyóiratokat, könyveket - a közpénzekből fenntartott könyvtáraknak és intézményeknek kell megvásárolniuk a kiadóktól. Magyarország az elektronikus formában elérhető folyóiratok előfizetésére 2013-ban 3,9 millió eurót költ, a nyomtatott folyóiratok megrendelésére pedig további összegeket fordítanak az intézmények.

„Kutatói kezdeményezésre olyan folyóiratok létrehozását célzó mozgalom indult a világban, amelyeknél a cikkekkel kapcsolatos adminisztratív költségeket a tanulmányok szerzői, vagy az adott kutatókat foglalkoztató intézmények fedezik. Ily módon a közpénzekből finanszírozott kutatás eredménye mindenki számára hozzáférhetővé válik, ugyanakkor fennmarad a szigorú minőségbiztosítás is. Az Open Access ezáltal két célt szolgál - egyrészt csökkenjenek a megbízható módon történő publikálás költségei, másrészt az eredmények mindenki számára, akár a házi feladatát író középiskolás részére is ugyanúgy hozzáférhetőek legyenek, mint a nagy kutatóintézetek tudósai számára. Természetesen az átállás összetett folyamat, hiszen egy mai üzleti modellről egy logikusabb és olcsóbb új üzleti modellre kell a világ tudományos eredménykommunikációját átállítani, és ez az átállás pénzbe kerül, hiszen a nyílt hozzáférésű publikálás esetében ki kell fizetni a közlés költségeit. Összehasonlítva azonban, hogy például Magyarország mennyit költ a folyóiratok előfizetésére, kiderül, hogy hosszú távon a költségek csökkenésével számolhatunk. Annak az előnyei pedig nehezen megítélhetők, hogy mit eredményez a releváns, ellenőrzött, hiteles tudományos publikációkhoz való szabad hozzáférés" - fejtegette Pálinkás József.

Az elnök kitért arra is, hogy döntése alapján az Akadémián még az első félévben létrehoznak egy alapot, amely a Magyarországon végzett kutatások eredményeinek szabad hozzáférésű publikálását támogatja.