Javában zajlanak a Mélyben (Éjjeli menedékhely) színpadi próbái a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban, amelynek nagyszínpadán március 16-án, szombaton 19.00 órakor mutatja be a Tompa Miklós Társulat Makszim Gorkij átértelmezett színművét. „Ennek a darabnak az eredeti, orosz címe azt jelenti, hogy a mélyben – a díszletnek, a környezetnek, a játéktérnek az alaphelyzetet kell sugallnia, pontosabban azt, hogy ez valahol valakikkel történik" – mondta a próbafolyamat kezdetekor az előadás rendezője, a társulat művészeti igazgatója, Keresztes Attila.

„A problematikája miatt is választottam ezt a darabot" – tette hozzá a rendező, aki szerint a Gorkij-mű a perifériára szorulásról szól. „Úgy látom, hogy ma ez egy megfoghatatlan dolog: úgy élünk a társadalom perifériáján, hogy talán nem is vesszük észre. Az istenkeresésről van szó és arról a morális tartásról, vagy egyáltalán értékrendről, amely szerint érdemes vagy nem érdemes élni" – fogalmazott Keresztes, továbbá azt is elmondta: fontos tényező, hogy a marosvásárhelyi társulat művészeti vezetése ezzel a munkával rajtol.

„A szereplők folyamatosan azt boncolgatják, hogy mi igaz és mi nem. A darab erről a vergődésről szól, amelyben sem élni, sem meghalni nem lehet. Hajléktalanokról szól, akik lecsúsztak, áthullottak a társadalmi hálón és már nem tudnak visszakapaszkodni. Úgy gondolom, hogy ilyenek az emberek és körülbelül annyi embertípus van, ahányat Gorkij megírt ebben a színműben.

Feladat szempontjából is remek ez a darab, úgy színésznek, rendezőnek, mint bármelyik alkotónak, aki ebben részt vesz. Meg tudjuk ismerni egymást: a csapat engem, mint gondolkodót, én a csapatot, mint gondolkodókat.

Egy olyan folyamatot kezdtünk el, amelynek következménye, folytatása lesz; jó munkában, jó közösségi létben a színház elnyeri azt a kapcsolatteremtő feladatát, amely elsősorban az intézményen belüli, az alkotók közötti, másodsorban meg a várossal illetve a színházi világgal való kommunikációra vonatkozik" – összegezte a Mélyben alkotói folyamatának jelentőségét a művészeti igazgató.

Makszim Gorkij Éjjeli menedékhely című színművét sokáig a kapitalizmus kíméletlen kritikájaként vitték színre Közép-Kelet Európában, a szocreál reprezentatív darabjának tartották. Ha a szövegről leválasztjuk ezt a tartalmat, Gorkij műve ma is beszédes: a monológ-foszlányok és párbeszédek mögött rátalálunk a ma is érvényes gondolatokra.

A Tompa Miklós Társulat produkciója ezeket a gondolati tartalmakat fedezte föl a januárban elkezdődött olvasópróbákon, együttgondolkodva találta meg ezt a ma is érvényes olvasatot.

Az előadás alkotói nem vonatkoztatnak el a Gorkij-színmű eddigi marosvásárhelyi színreviteleitől – az 1948-as előadás fotóit és az 1989-es rendezés filmfelvételét is megtekintették a szereplők.

Ugyanakkor a nézők mindhárom előadás hangulatát idéző kiállítást is láthatnak majd a Nemzeti Színház előcsarnokában.