A kíváncsiság akkor is jellemezné, ha történetesen biológus lenne – fogalmazott Veiszer Alinda magyarországi televíziós műsorvezető a kolozsvári Médianapokon, pénteken.

A Müller Erik újságíró szakos hallgatóval beszélgető előadó elmondta, korábbi műsora, a Záróra nagyjából hétszáz adást számlált, a HírTV-ben három éve dolgozik. Számos pillanat megmaradt számára: egyszer például sírtak a meghívottak, máskor az egyik vendége beszélgetés közben vette fel a telefont.

A karrierje döcögősen indult: Eperjes Károllyal szeretett volna interjúzni, de a színész valósággal elmenekült előle, ezért nem akart újságíró sem lenni. De már korábban is sérelmek érték: amikor Kudlik Júliától autogramot kért hétéves korában, a műsorvezető azt válaszolta, hogy csak akkor, ha könyvet vásárol tőle. Színésznek készült, a felvételiről viszont kirúgták, ezért legfennebb csak otthon színész, meseolvasáskor.

Az egyetemi évei alatt már interjúzott, gyakornokként azonban frusztrálta, hogy nem hagyták szóhoz jutni. Később rádiósként hagyták, hogy ha „nulla forintokért” is, de a szakmában dolgozhatott, és aztán lassan elindult ezen az úton.

Kérdésre elmondta: követ jónéhány vloggert, de a nagy hibájuk szerinte, hogy tartalmaik többnyire legfennebb a sminkelésről szólnak, ettől pedig „nem esik hasra”. Ennek ellenére nem gondolja, hogy nincsenek értelmes tartalmak, bár azt sem, hogy ez a jövő. Hogy lesz-e „Alinda Vlog”? Azt nem tudja, de ha lenne ilyen, akkor is kulturális tartalmakról szólna – árulta el. Ráadásul már ma megtörténik, hogy YouTube-n többen nézik meg az adását, mint a tévében, így foglalkoztatja a kérdés, hogy mi lesz a jövőben, platformot kell-e váltania.

A kíváncsiság akkor is jellemezné, ha történetesen biológus lenne. Korán eldőlt, hogy kíváncsi természetű, az pedig, hogy újságíróvá fog válni, az egyetemen tisztázódott benne – mondta. Beszélt arról is, hogy különbözőképpen készül fel egy-egy interjúra: mivel aktív színházbajáró, ezért egy színészhez kevesebb időre van szüksége, de ha például írót hív meg, akkor egész könyveket kell végig olvasnia. Tudósokkal is szeret beszélgetni, ha könnyen el tudják magyarázni a tudományt: volt, aki krémessel, más salátával, megint más rögbilabdával illusztrálta azt, amiről beszélt.

A munka sötét oldala

A műsorait nem vágják, még akkor sem, ha kérik a vendégek. Előfordult az is, hogy be akarták tiltatni az adott műsort. Egyébként nem mindenki a barátja, aki szerepel nála, sőt megesik, hogy egy vendége egyenesen ellenszenves számára. "De ez még jobb is, mert akkor felteszek olyan kérdést is neki, amit másképp nem tennék fel. Jobban végzem így a munkám” – jelentette ki. Előfordult az is, hogy cenzurális elvárásokkal találkozott, de soha nem tett eleget ezeknek a kérdéseknek. Ez egyébként abban az időszakban történt, amikor a magyar állami média (MTVA) átalakult 2010 után.

Mivel maximalista, a többiektől is elvárja ezt, és ha nem teljesítik a vágyát, akkor „simán bevállal egy csapkodós-őrjöngő stílust is”. Az ismertsége nem zavarja, mert „általában kulturáltabb emberek” ismerik, „nem szoktak füttyögni utánam az utcán”. Persze nem mindenki szereti, de nagyobb gondja, hogy ha épp nincs kedve hajat mosni, és úgy menne ki az utcára, akkor sem igazán teheti. Nehézséget okoz az is, hogy különböző előítéletekkel küzd meg: van, aki jó fejnek hiszi, van, aki „hülye, agresszív tévésnek”.

Nem felépített Alindát látunk, mert senkinek nem is érdeke ez, késő esti kulturális műsort vezetvén. Saját szűrőjén, morális iránytűjén keresztül dolgozik – mondta el. Kommentekre is gyakran válaszol, de csak azokra a hozzászólásokra, amelyek ideológiailag fontosak számára. Például, ha valaki zsidózik, akkor is megpróbál kommunikálni vele, nem tiltja le rögtön.

Több műsort is néz, imádja a vetélkedőket, de kevés ideje van ezekre, inkább az értelmesebb műsorokra szentel időt – Baló Györgyre, Rónai Egonra. A kereskedelmi tévézés nem különösebben vonzotta, bár nem is keresték – mondta. Fontosnak tartja, hogy ne csak kiszolgája a nézőt, hanem adjon neki valami pluszt – „ezért néznek ennyien, és nem annyian, mint a Való Világot, amelyik valószínűleg még alá is megy az igényeknek”.