A 6. Szent László Napok nyitónapján, hétfőn kora délután a nagyváradi Rhédey kertben (ma Bălcescu park) leplezték le gróf Rhédey Lajos (1761–1831) császári és királyi kamarás, főispáni helytartó és országgyűlési követ, irodalompártoló mecénás, író szobrát.

A megjelenteket az esemény moderátorának szerepét is vállaló Török Sándor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei elnöke köszöntötte, majd Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei elnöke mondott beszédet.

„Jelképes a hely, és jelkép a szobor is, hiszen öt éve az általa a városnak adományozott Rhédey-kert adott otthont a első Szent László Napoknak, mivel akkor olyan volt a politikai helyzet, hogy másutt nem lehetett, de azok, akik akkor akadályozták őket, már  nincsenek a város vezetésében” – mondta Csomortányi István.  Hozzátette: jelképes Rhédey Lajos gróf adománya is, hiszen, aki vagyoni vagy társadalmi helyzete folytán kiváltságos helyre kerül, annak kötelessége adni is a közösségnek. „Pár hónapja olyan változások indultak el a városban, amelyeket támogatni lehet, és bár a szoborban elhelyezett időkapszulába került üzenetek legtöbbje aggódik a jövőért, végre sarkunkra állunk, és elkezdünk beleszólni a város életébe” – mondta a EMNP Bihar megyei elnöke, aki hozzátette azok, akik adnak a közösségnek szobrot kapnak, míg azok, akkik elvesznek tőle, a bíróságoktól függően börtönt.

Ilie Bolojan nagyváradi polgármester elmondta. Igaz, eltelt pár év, mióta két váradi megkereste azzal, hogy szobrot szeretnének állítani az egykori grófnak, de időközben a Budapesti Főpolgármesteri Hivatal támogatásával megújult a mai állatkert területén lévő Rhédey-kápolna (valójában a külső felújítást 2004-ben, a belsőt 2010-ben végezték el – szerző megj.). Kevéssé fontos valakinek a nemzetisége vagy vallása, az a fontos, mit tett a közösségért, a városért, mondta a váradi polgármester, aki szerint minden váradi közösség hagyományait tiszteletben tartja az általa vezetett hivatal.

Mile Lajos kolozsvári főkonzul Rhédey Lajos alakját idézte fel, Csokonai Vitéz Mihállyal és Kazinczy Ferenccel való barátságát, és megemlítette azt a 6000 forintot is, amelyet a kert gondozására adományozott a városnak a mecénás. „Nagyvárad sokat köszönhet a felvilágosult grófnak, mondta a főkonzul, aki hozzátette: születésének 257. évfordulóján került szobra az általa adományozott kertbe.

Zatykó Gyula, az EMMNP országos alelnöke, Ilie Bolojan polgármester tanácsadója szintén a gróf alakját idézte fel, mint mondta, ő volt például az, aki a közvilágítás bevezetését szorgalmazta a városban. Öt éve merült fel a szoborállítás ötlete, és bár a Bethlen Gábor Alapnak köszönhetően viszonylag hamar elkészült Deák Árpád szobrászművész munkája, az három évig állt az EMNP irodájában, mivel a bukaresti engedélyeztetés hosszúra nyúlt. A következő lépésük az lesz, hogy ismertetőket helyeznek ki a Rhédey-kápolnához, hogy aki arra jár, tudja, ki volt és mit tett Rhédey Lajos a városért.

A szobrot Csomortányi István és Zatykó Gyula leplezték le, majd Róka Szabolcs Tinódi-lant-díjas énekmondó – ő a második és harmadik beszéd között is fellépett – kíséretével a megjelentek elhelyezték koszorúikat virágaikat a szobor talapzatánál.