A magyar forradalom és szabadságharc emlékének szentelheti a holnapi napot az is, aki az időjárás, egészségi állapot vagy más miatt nem vesz részt a közösségi ünnepléseken: a magyar közmédia igényes műsorkínálattal várja nézőit és hallgatóit március 15-én. A választékban helyszíni közvetítések, ifjúsági műsorok és az ünnepi hangulathoz illő filmek szerepelnek.

Az 1848-as forradalom és szabadságharc ünnepének műsorfolyama a Ma reggelben kezdődik. Szabó Sándor, az Amerikai Magyar Református Egyház püspöke skype-on Obersovszky Péter műsorvezetővel az Egyesült Államokban élő magyarok ünnepségeiről beszélget (M1, Duna World 8.40). Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum elnöke arról számol be, hogy az általa vezetett intézmény és a lengyel Gazeta Polska 300 klubja március 15-én ismét együtt emlékezik az 1848-as magyar forradalomra. A lengyel szervezetek képviselői az ünnep reggelén különvonattal érkeznek Budapestre; Európa két keresztény gyökerű népe így tesz hitet a nemzetek összefogása mellett (9.44).

A haza mindenek előtt ünnepi műsor keretében a nézők a múzeumkerti központi állami ünnepségbe, Tarlós István főpolgármester köszöntőjébe kapcsolódhatnak be (M1, Duna World 11.20). A négyórás adásban bemutatkozik Máday Norbert harcművész, az 1848-as relikviák gyűjtője (10.03), s a forradalommal egykorú Budapesti Öntödei Múzeumban fény derül Gábor Áron rézágyújának titkára is.

A Kossuth Rádió különleges műsorral, a Mit jelent az a sokadalom című összeállítással várja a korán kelőket. Lebstück Mária honvédhuszár főhadnagy emlékirata a szabadságharc fontos dokumentuma. A lánglelkű hölgy alakja írókat, zeneszerzőket ihletett meg; Huszka Jenő róla mintázta Mária főhadnagy című operettjét. A memoárból Ráckevei Anna olvas fel részleteket (9.05).

A Székely Golgotát, Papp Kincses Emese rock-operáját a Dunán láthatják a nézők. A népzenei ihletésű zenés darab történelmi hűséggel állítja elénk Csíksomlyón, a Somlyó-nyereg alkotta természetes színházban a madéfalvi veszedelem, a Siculicidium véres eseményét. A dalmű egyben felhívja a figyelmet arra, hogy ha a zsarnokság a történelmi múlt semmibe vételével társul, az a tömegek katasztrófájához vezethet (10.35).

Az ifjabb nemzedék a Háry János rajzfilmből ismerheti meg Garay János Obsitosának világát, Kodály Zoltán népszerű daljátékának zenéjét. Az 1980-ban készült mozit Richly Zsolt rendezte, s a mesehősöknek többek között Szabó Gyula, Haumann Péter és Balázs Péter kölcsönözte hangját (M2 13.25).

A Bartók Rádió A hét zeneszerzője: Mosonyi Mihály válogatásában a nagy romantikus magyar zeneszerzőre és '48-as nemzetőrre emlékezik. Az adásban részletek hangzanak el a zeneköltő legnépszerűbb zenedrámájából, a Szép Ilonkából, s a kevésbé ismert Álmos című operából is (14.00).

A Szabadságharcos emlékhelyek Felső-Háromszék epizódját a Duna World közvetíti. A történelemben szinte példa nélküli, ahogy Felső-Háromszéknek, Erdély Spártájának mindenre elszánt lakói 1848 tavaszán feltették életüket a haza és a szabadságharc védelmére. A dokumentumfilm – szabadságharcos emlékhelyeket körüljárva – azon mesteremberek, nemzetőrök, határőr székelyek sorsát mutatja be, akik a forradalmi helytállásban, mindennapos küzdelemben váltak hősökké (18.50).

A magyar történelmi filmek kedvelőinek három programot is ajánlhatunk. Bereményi Géza A Hídember című alkotása Széchenyi Istvánnak, a legnagyobb magyarnak állít emléket. A parádés szereposztású film története 1820 és 1860 között játszódik a Habsburg Monarchiában; a különleges szellemi képességekkel megáldott magyar arisztokrata életét mutatja be, sajátos módon (Duna 16.00, Duna World 22.25).

A kőszívű ember fiai a szabadságharc filmeposza: a Baradlay család drámáját örökíti meg. Emberi sorsokról, harcokról, szerelemről szól Jókai Mór regényének feldolgozása. Az 1964-ben készült látványos produkciót Várkonyi Zoltán rendezte (M1 17.40).

A jeles nap műsoraira a koronát a Föltámadott a tenger című alkotás teszi fel. Az 1953-ban bemutatott film a forradalom dicső napjait eleveníti fel, március 15-étől a nagyszebeni győzelemig. Petőfi alakjában Görbe János, Kossuthéban Básti Lajos írta be magát a magyar mozgókép-történetbe (M2 23.45).