2007-ben, éppen tíz évvel ezelőtt volt Európa kulturális fővárosa Nagyszeben. Napsütéses októberi hétköznapon látogattunk el a városba, ahol éppen zajlik az ország legnagyobb dokumentumfilm-fesztiválja, az Astra. A hét közepén is sok a turista, a belváros tele van kedves zugokkal, de a homlokzatok sok helyen omladoznak.

Éppen ilyen hangulata van a városnak ősszel, ha süt a nap: ezt a cégért a belvárosi kisutcák egyikében találtuk. A központ tele van hasonlóan ígéretes külsejű vendéglőcskékkel, igaz, a Nagypiacon sikerült olyan kávézót találnunk, ahol a mellékhelyiségben nem volt vécépapír és a kézszárító sem működött.

Ha Kolozsvár az egyetemisták városa, akkor Szeben – legalábbis ezen a szerdán – az iskolásoké volt. Annál is inkább, hogy nem csak a napsütés, hanem az Astra Filmfesztivál egyik legnépszerűbb pontja, ez a kupola-mozi is a főtérre vonzotta őket.

Ez talán még mindig a kulturális főváros cím hatása: a világ távolabbi pontjairól is érkeznek ide turisták.

És lefotózzák a jellegzetes szemes háztetőket.

Szuvenírre is van kereslet.

Messziről nézve azt hittük, hogy a parkban is turistacsoportot látunk egy fontos emlékmű körül, közelebb lépve rájöttünk, hogy a helyi sakkrajongók élvezik a tél előtti utolsó meleg napokat.

Ilyen időben az épületek is a legszebb arcukat mutatják.

Bár nem kell elhagyni a történelmi városközpontot ahhoz, hogy omló vakolatot lássunk.

A patinás műemléképületek közelében kortárs művészetet is látni: a Radu Stanca Nemzeti Színház épülete melletti falra Dan Perjovschi rajzolt „Vízszintes újságot”.