Csíkszentsimonban tartották meg szombaton a huszonhatodik Hargita megyei farsangtemetést, amelyre ezúttal is több ezer érdeklődő látogatott el nemcsak a környékről, hanem Magyarországról  és más országokból is. Az idei hagyományőrző esemény különlegessége az volt, hogy négy ország – Magyarország, az Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok és Belgium – romániai nagykövete is megismerkedhetett a tél elbúcsúztatásának székelyföldi szokásaival. (FOTÓK: Gábos Albin)

A Hargita megyei farsangtemetést minden évben más településen tartják meg, tavaly Szentegyháza adott otthont az események, 2019-ben pedig Csíkszentdomokos lesz a házigazda. Karda Róbert, Domokos polgármestere vette át a stafétát Kozma István csíkszentsimoni elöljárótól.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke meglepetésvendégeket is hozott az eseményre: négy ország romániai nagykövete tisztelte meg jelenlétével a farsangbúcsúztatót. A képen balról jobbra: Hans Klemm amerikai, Thomas Baekelandt belga és Paul Brummel brit nagykövet, Kozma István, Csíkszentsimon polgármestere, Zákonyi Botond Magyarország bukaresti nagykövete, valamint Borboly Csaba.

Az amerikai, a brit és a belga nagykövet portálunknak nyilatkozva elmondták, hogy örömmel és nagy érdeklődéssel vesznek részt az eseményen. Hozzátették, hogy a karneváli hagyományok nem ismeretlenek számukra, de ilyen különleges megnyilvánulását még nem látták a tél elbúcsúztatásának. Thomas Baekelandt és Paul Brummel még a kürtőskalács-készítését is kipróbálták. (Fotó: Kovács Boglárka)

A köszöntőbeszédek után elkezdődött az igazi mulatság. A helyi kultúrotthon mögötti téren összegyűlt tömeg már türelmetlenül várta, hogy a 13 résztvevő település farsangos csapatai elinduljanak a falu utcán, ki-ki a számukra előre meghatározott útvonalon. 

Csíkszentsimon egyik nevezetessége az igazi, tiltott, csíki, székely, mézes, krémes, kézműves, áfonyás, medvetáncoltató és még ki tudja, milyen sör. Ezért az itteni farsang elmaradhatatlan kelléke a medve és sör. Az ördögök, akik birtokukba vették a sörös medvét, a csíkmenasági csoport tagjai.

A legtöbb település ilyenkor Illést siratja, aki megtestesíti a közösség tagjainak gyarlóságait, rossz tulajdonságait, hiányosságait, valamint magát a hideg évszakot. Illés elégetésével hivatalosan is elkezdődik a nagyböjtre majd az azt követő húsvétra való felkészülés. 

A falu utcáin járó csoportokat a helyiek fogadták. A tréfát ilyenkor mindenki érti, nincs sértődöttség, csak önfeledt kacagás. 

Illés temetési szertartása során a katolikus ceremónia kifigurázott hagyományai szerint zajlik. Itt is vannak sirató asszonyok és pap, és természetesen bánatos rokonok.

A temetési szertartáson halottas énekek is elhangzanak, más szöveggel, mint az eredeti, nincs, ahogy szomorúnak lenni ezen az eseményen.

A résztvevők különböző szakmákat gyakorolnak, vannak orvosok, de ők mindig csak nőgyógyászok, vannak örömlányok is, akikről mindig kiderül, hogy transzvesztiták is, valamint rendőrök, akik irányítják a forgalmat és fenntartják a közrendetlenséget.

A farsangtemetés csúcspontja, amikor elégetik Illést, ezzel „hivatalosan” is elkezdődik a tavasz. Ennek örömére pedig mindenki táncra perdül.