FRISSÍTVE: Amint korábban megírtuk, március 2-án, Arany János 201. születésnapján nyílik meg a kívül-belül teljesen felújított emlékmúzeum a poéta szülővárosában, Nagyszalontán. A bihari hajdúváros szimbólumának számító Csonkatoronyban – amelyben 1899. augusztus 27-én nyílt meg a legnagyobb epikus költő személyes tárgyait is bemutató kiállítás – évtizedek óta nem végeztek átfogó felújítást, a legutóbbi kiállítási anyagot pedig négy évtizeddel ezelőtt rendezték be. Most a budapesti Országos Széchényi Könyvtár szakemberei restaurálták a Nagyszalontán őrzött Arany-kéziratokat, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai pedig az állandó kiállítás felújításán dolgoztak. Eközben a kapuzat fölötti Arany-szobrot is újjávarázsolták a restaurátorok.

A Csonkatoronyban a napokban teljes gőzzel zajlik a munka, a belső terek kialakításával hamarosan végeznek a kőművesek, és átvehetik helyüket a Petőfi-múzeum munkatársai, akik teljesen újrarendezik az Arany János hagyatékát bemutató kiállítást.

A torony, amelyben az Arany János Emlékmúzeum működik, a szalontai hajdúk egykori várának őrtornya, a 17. század elején épült. Különlegessége, hogy az első rajz, ami róla készült és fenn is maradt, Petőfi Sándortól származik. A lánglelkű költő akkor rajzolta a „csonka tornyot”, amikor Aranyéknál vendégeskedett, az ódon torony pedig még tetőzet nélkül árválkodott (múzeummá alakításakor, 1899-ben építettek rá tetőt). Legutóbb jó tíz évvel ezelőtt tették rendbe kívülről, jelentős állagmegőrzésre és belső renoválásra azonban nem futotta a város költségvetéséből. Most a magyar kormány finanszírozza a közgyűjtemény teljes felújítását.

Az emlékmúzeum épületének rendbetételére és az Arany-hagyaték restaurálására mintegy 160 millió forintot rendelt a magyar kormány. Ebből sikerült szakszerűen restaurálni Arany János Csonkatorony bejárata fölött található faragottkő-szobrát, amely a 20. század eleji magyar szobrászat vezető egyéniségének, Stróbl Alajosnak a tervezőmunkáját és Kolozsvári Szeszák Ferenc kőfaragó tehetségét dicséri.

A mesterien megmunkált kőszobor szakszerű rendbetételével a kalotaszentkirályi Gere István kőfaragó-restaurátort bízták meg, aki csapatával több hete dolgozik az alkotás felújításán. A szakembertől megtudtuk, egy vékony cementréteget is el kellett távolítaniuk az eredeti kőzetről, ezután következett a szobor letakarítása, majd a hibák kijavítása. Végül speciális vegyszerrel fújták le főleg a vízszintes, az időjárásnak jobban kitett felületeket, a szer segít megakadályozni például a moha megtelepedését. A szakember szerint a vegyszeres kezelést legalább háromévente meg kellene ismételni, de a megrendelők erre általában már nem fordítanak figyelmet.

Ennyire közelről csakis állványról lehet megtekinteni a reprezentatív alkotást. A restaurátorok felügyeletével felmásztunk az állványzatra és testközelből tekinthettük meg a zseniálisan megformált szobrot.

Minden apró részletre figyelni kell. Gere István kőfaragó-restaurátor szerint az 1907-ben kihelyezett és azóta itt álló szobor jó állapotban megmaradt – ez nagyrészt annak köszönhető, hogy maga az épület védte az időjárástól. Ugyanakkor meglátszik rajta, hogy valamikor avatatlan kezek nyúltak hozzá. Ezért is volt már nagyon fontos és időszerű a megfelelő restaurálás és konzerválás.

Egyelőre még állványok takarják, de ez a szépen díszített tábla fogadja a nagyszalontai Csonkatoronyba érkezőket. Erre is ráfért a felújítás, mert korábban már alig volt olvasható rajta a felirat.