Kőrösi Csoma Sándor nyomában – ami az útinaplóból kimaradt


-A A+

A Kőrösi Csoma Sándor útvonalán gyalogló Pengő Zoltán nemrégiben hazatért, Kolozsváron van. Közzétesszük néhány olyan fotóját, ami az útinaplójából kimaradt.Tibeti stílusban épült katolikus templom Lehben. Ladakhba az 1800-as évek második felében érkeztek morvaországi, német anyanyelvű hittérítők. Látványos siker nem koronázta a munkájukat, ám egy kis közösséget sikerült létrehozniuk, mely a mai napig létezik, iskolát is működtet. Templomuk szép példája annak, hogyan lehet a hagyományos, helyi architektúra jegyeit integrálni egy modern épületbe.Mise mezítláb. A hagyományos indiai vallások, a hinduizmus, a buddhizmus, a dzsainizmus és a szikh vallás kultikus helyeire csak mezítláb szabad bemenni, cipőstől megszentelt helyre lépni tiszteletlenségnek számít. Ezt a szokást a keresztények is átvették, bár abban nem vagyok biztos, hogy minden felekezet, illetve gyülekezet gyakorolja, Lehben, a zord ladaki télben nem igazán praktikus. A fotót Delhiben, a brit uralom alatt épített anglikán templomban készítettem. Közel 30 millió hívővel, a kereszténység India harmadik legnagyobb vallása. A déli Kerala állam keresztény közösségét a helyi hagyomány szerint Tamás apostol alapította, ami azonban nem bizonyított.Mahavira szobra Delhiben. A dzsainizmus megalapítója hozzávetőleg 500 évvel Jézus előtt élt, Észak-Indiában. Bár követőinek száma csupán mintegy 5 millió, Indiában köztiszteletnek örvend. A dzsainizmus radikálisan pacifista, az erőszak minden fajtáját, az állatokkal szembenit is határozottan ellenzi. Az aszkézist promoválja, elutasítja a testiséget, de a világi híveket nem kötelezi teljes szexuális önmegtartóztatásra.A legszigorúbb szabályokat követő irányvonal szerzetesei meztelenül járnak.Borszaküzlet bor nélkül. India lakosságának 95 százaléka olyan hitrendszer követője, mely tiltja az alkoholfogyasztást, ez közös vonás a hinduizmusban, az iszlámban és a szikh vallásban. Ennek ellenére a szeszipar minden bizonnyal virágzik, legalábbis a kizárólag alkoholos italokat forgalmazó boltok tekintélyes számából erre lehet következtetni. Ezeket általában az Angol sör és bor üzlet név alatt futnak, ami elég megtévesztő elnevezés, két okból is. Egyrészt bort alig tartanak, olyat is láttam, amelyikben egyáltalán nem volt, whiskys üvegekkel ellenben tele vannak a polcok. Másrészt az angoloknak semmi közük az egészhez, ha csak az nem, hogy az indaiak a gyarmati időkben kaptak rá a whiskyre.Középkori víztározó Delhiben. A főváros Mehrauli negyedében található, körülbelül 50 hektáros régészeti park, melynek terültén közel 100 műemlék található, Delhi egyik leghangulatosabb idegenforgalmi látványossága lehetne. Persze, ehhez kicsit rendbe kellene szedni, többek között el kellene takarítani belőle pár mázsa szemetet. A víztározó érdekes és romantikus hangulatú építmény, nagy kár, hogy a medencében zöld színű undormánylé poshad, melynek tetején pillepalackok úsznak egyéb szemét társaságában.Buddhista sztupa Delhiben. A buddhizmus évszázadokon át nem csupán Észak-India, de a mai Pakisztán és Afganisztán domináns vallása volt, mígnem a muszlim inváziók teljesen megsemmisítették. Hasonló sors várt volna valószínűleg a hinduizmusra is, szerencsére annak hatalmas hátországa volt délen, melynek leigázására a barbár hódítóknak nem voltak elégséges erőforrásaik. Az iszlám viszonylag toleráns az isteni kinyilatkoztatáson alapuló vallásokkal (kereszténység, judaizmus, zoroasztrizmus), melynek hívei másodrangú állampolgárokként együtt élhetnek a muszlimokkal. Ez a korlátozott elfogadás azonban nem érvényes a többi, puszta bálványimádásként kezelt vallásra, melyeknek tűzzel-vassal történő pusztítása a radikálisan értelmezett iszlám hívei szerint nem csupán megengedett, hanem egyenesen kötelező. Indiában jelenleg hozzávetőleg 10 millió buddhista él. Többségük korábban az indiai társadalom leginkább lenézett rétegéhez, a kaszton kívüliekhez tartozott, akik tiltakozásból fordítottak hátat a hinduizmusnak.Öreg barátok Delhi belvárosában. Indiában a testi érintkezésnek más szabályai vannak, mint idehaza, főleg a férfiak között. Az erősebbik nem tagjai között teljesen bevett az olyan testi közelség, ami heteroszexuálisok között még Dél-Európában is túlzásként hatna. Nagyon sok kart karba öltve, egymásba csimpaszkodva, sőt, egymást kézen fogva sétáló férfi párt láttam, hinduk, muszlimok és szikhek egyaránt voltak közöttük. Nem hiszem, hogy mindennek köze lenne a homoszexualitáshoz, baráti megnyilvánulásokról van szó. Hasonló gesztusoknak szemtanúja voltam Törökországban és Iránban is. Ez utóbbiban egy ismerősöm néha a combomra tette a kezét miközben magyarázott, ami kicsit zavart, de semmiféle erotikus tartalma nem volt, a barátai is hasonlóképpen viselkedtek egymással.