Az összefogás forradalmát hirdették meg Csíkszeredában


-A A+

A 1956-os forradalom mártírjai emlékére emelt Gloria Victis szobornál tartották péntek este a megemlékező programsorozat központi ünnepségét Csíkszeredában. A forradalom magyarországi és erdélyi mártírjai előtt tisztelegve aktualitást érintő üzeneteket fogalmaztak meg a Magyarország főkonzulátusa mellett ünneplő hallgatóság előtt felszólaló politikusok. Mind a délelőtti ünnepségen, mind az estin, koszorúzással és közös imával tisztelegtek a csíkiak. 

A Főkonzulátus melletti Gloria Victis szobrot 2006. október 23-án avatták fel Csíkszeredában az 1956-os forradalom emlékére. Az emlékmű Ercsei Ferenc (1956-2011) szászrégeni születésű szobrászművész alkotása. Itt zajlik azóta a csíkszeredai megemlékezések központi mozzanatát.

A péntek esti ünnepségen is, akár a délelőttin, a társszervezők, a Volt Politikai Foglyok Hargita Megyei Szövetsége tagjai álltak sorfalat a szobornál – ezúttal huszárőrség társaságában.

Antal Attila, Csíkszereda megbízott polgármestere emlékeztetett: a Gloria Victis szobor állításakor a szabadság eszméje előtt tisztelegve hitték, hogy az elnyomó hatalmak ideje lejárt.  Hitték, hogy a közösség saját kezébe veheti sorsa irányítását. Hogy az 56-os forradalom áldozata nem volt hiába. Ma nem mondható el, hogy eljött volna a szabadság órája – mondta Antal Attila. A forradalomra még szükség van. Mégpedig az összefogás, a józanész, a hit és szeretet forradalmára – hangzott el.

Tánczos Barna szenátor úgy fogalmazott: „Gyermekeink szabadságszeretetre nevelésére kötelez bennünket 1956, hogy ne hajtsunk fejet az elnyomó hatalomnak, hogy saját közösségünk irányítását felelősséggel kezünkbe vegyük, és saját harcunkat kell megvívnunk a szabadságunkért. „Mivel az autonómiaharc nem mások szabadsága ellen folyik, akkor is harcolnunk kell, ha ezzel személyes biztonságunkat veszélyeztetjük, s ha ezzel a román állam ellenségeinek, bomlasztóinak, veszélyforrásának minősítenek az állambiztonsági jelentésekben – fogalmazott a szenátor.

Az ünnepségen Kelemen Csongor, az ’56-os Vitézi Rend törzskapitánya és Szilágyi Árpád hadnagy szavaltak.

Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja a sorsunkról való döntés szabadságáról beszélt. 1956-ban a magyarok olyan országot álmodtak maguknak, ahol többé nem kell rettegni a besúgóktól, a karhatalmi önkénytől – mondta.

Nagy Benedek, volt ‘56-os elítélt, majd Tamás József római katolikus püspök és Szatmári Szilárd református lelkész mondott áldást az elesettekre és a jövőre.