Marosvásárhely újra felkerült Erdély fesztiváltérképére – írják a VIBE szervezői ismertető füzetükben, és így fogalmazott egy résztvevő is a helyszínen. Végre valakik felismerték, hogy itt, pontosabban a városhoz nőtt Marosszentgyörgyön van egy hely, ami akarva akaratlanul pozitív érzéseket, emlékeket fog felidézni azokban, akik korábban ugyanitt félszigeteztek. Persze egy ilyen próbálkozásba jól bele is lehet sülni, de úgy tűnik, a VIBE-bal nem ez a helyzet. Beszélgettünk pár fesztiválozóval, akiket első benyomásaikról kérdeztünk, majd helyszíni fotóinkkal mutatjuk a fesztiválhangulatot.

„Ahhoz képest, hogy első fesztivál, nagyon színvonalas lett. Annyi jó program van egyszerre, hogy nem tudom, melyikre menjek el. A szervezés is nagyon rendszerezett. Más fesztiválokon örökké rohanás volt, a problémákat nem tudták kezelni, de itt úgy látom, hogy elég ügyesen tudják” – mesélte egy fehér karszalagos, azaz 18 év alatti résztvevő. A napok óta tartó esti viharok nem bátortalanították el a lányt a bulizástól, „szerintem esőben is ugyanolyan jó a hangulat”, fogalmazott. Másokat viszont felkészületlenül ért, és kevésbé élvezték a sárban ugrálást.

„A helyszín nekem már ismerős, mert többször voltam itt Félszigeten, déjà vu érzésem volt, amikor jöttem befele. Nagyon hasonló az elrendezés, csak itt kicsit kisebb a terület, közelebb vannak egymáshoz a színpadok, de az esti koncerteknél nem éreztem, hogy az egyik bezavart volna a másikba, nem volt annyira hangos” – vélekedett egy másik fesztiválozó.

„Három Félszigeten voltam, alapból jön a hasonlítgatás, de csak a helyszín szempontjából, az előadók és a közönség szempontjából nem. A Vibe-nak más a célcsoportja, mint a Félszigetnek, sokkal több a 18 év alatti. Ez adódhat abból is, hogy a Félszigetnek elég borsos volt a bérleti ára még abban az időben. Az előadók nem feltétlenül az én zenei ízlésemet képviselik, de minden nap találtam olyan koncertet, amit szívesen meghallgatok. Szerintem van helye a hazai fesztiválok között, főleg így, hogy a Félsziget évekig működött Marosvásárhelyen, és ezt próbálták visszahozni, újra felírni Marosvásárhelyt a fesztiváltérképre.”

Egy rohamcsapatos önkéntes elsősorban a szervezőkkel kapcsolatos tapasztalatairól mesélt: „két nap alatt felhúztuk a fesztivált, de nagyon jó a hangulat és a szervezőcsapat”. Szerinte az önkéntesek munkája jól meg van szervezve, míg például az ismerőseitől azt hallotta, hogy ez a Double Rise fesztiválon nem volt mindig így. „Sokan mesélték, hogy mennyivel jobb az itteni rendszer, ahogyan meg van oldva”, mondta. Bár több mindennel késtek, például a zuhanyzófülkék beszerelésével, ezek jellemzően a partnercégek miatt, nem pedig a szervezők miatt történtek. VIBE-karszalaggal egyébként ingyenes a strandolás, van olyan fesztiválozó, aki például ide jár zuhanyozni.

Mi is fogadott az első VIBE Fesztiválon? Helyszíni fotóinkkal mutatjuk.

Már a bejárat dizájnja próbál minket ráhangolni a fesztiválra.

Installáció a fesztivál területén, jó itt ülni, napozni, szelfizni.

Ebben a „garázsban” zajlik a Vibe Koli valamennyi előadása. Hűvös, csendes hely, bárpulttal felszerelt.

Szintén a Vibe Koli helyszínén járunk, a Nest Open Mic slam poetry-délutánján.

Lehet turkálni a könyvek között, olvasgatni egy hideg üdítő mellett.

Nyár ide vagy oda, azért az árnyékot sokan keresik.

Rengeteg stílussal és ízlésvilággal találkoztunk a napokban, de ez egy zenei fesztiválon így van jól.

Valóban sok a 18 év alatti résztvevő, de az előadásokon és a koncerteken bőven felbukkannak mások is.

Egy kis színházi performansz is jöhet a nagy melegben, ő a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem diákja.

Van gokartpálya, elég sokan kipróbálták. Például Wellhello-ék lenyomtak egy kört a szombat esti koncertjük előtt.

Napközben is el kell ütni valamivel az időt…

A szervezők reggeltől hajnalig találnak munkát maguknak. Háttérben a sajtós sátor, ahová jó megbújni akkor is, amikor zuhog az eső. Ami – ismételjük – előfordult egy párszor a napokban.

A fesztiválhimnuszt mindenki kívülről fújja.

A 30Y pénteken koncertezett. Itt épp nem, de nem sokkal ezután leszakadt az ég.

Így hát elő az esőkabát, de volt, akit ez nem zavart, és tovább ugrált. A zenekar pedig nagyon hálás volt azoknak, akik az idő ellenére is velük maradtak.

Beck Zoliékat a Vad Fruttik követte. Bár évek óta nem játszották, engedtek a közönség kívánságának, és elénekelték a Sárga zsiguli című dalt is.

Ezt a fénytechnika miatt, ami tényleg nagyon látványos.

A szombati show-t nézőszámban egyértelműen a Wellhello, de minden másban lehet, hogy Péterfy Bori vitte el.

Ha már ennyi jó pasi volt a közönségben, Bori lejött, és táncolt velük. Majd mindannyian a földre feküdtünk, és a csillagokat néztük, mert az énekesnő szerint ma már „olyan ritkán csinálunk ilyet”.

Bár mindig figyeltük, hogy a fejünk fölött épp mit hoznak a felhők…

… ennyi eső nélkül ilyen szivárványt biztosan nem láttunk volna.

Fotók: Kustán Magyari Attila és Tasi Annabella