Több százan gyűltek össze csütörtök este Csíkszeredában a helyi sportcsarnok névadó ünnepségére, amelyen Erőss Zsolt Arénának nevezték el a létesítményt a Himalájában elhunyt csíkszeredai születésű hegymászó emlékére.

A névadó ünnepségen jelen voltak a kiváló alpinista édesanyja, felesége és gyerekei, Kollár Lajos, a Magyarok a világ nyolcezresein expedíciósorozat vezetője, Tőzsér Ádám, az Erőss Zsoltról szóló: A hópárduc talpra áll című dokumentumfilm producere, Dezső László, az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) országos elnöke, valamint Bogya Zoltán, a Magashegyi Menedékház Egyesület vezetője.

Az ünnepség kezdetén a Role együttes tagjai zenéltek, ezt követően pedig Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere emlékezett meg Erőss Zsoltról. „Szerettem volna, ha nem itt és így, hanem hagyományosan az idei EKE-táborban találkozunk ismét Zsolttal. Emellett még el tudtam volna viselni, hogy a városlakók azzal a megnevezéssel heccelődjenek, hogy ez a Ráduly Robi sportcsarnok” – mondta el felvezetőként a polgármester. 

Az elöljáró emlékeztetett arra, hogy Erőss Zsolt célokat tűzött ki maga elé, végigjárta az előtte kitűzött nagy utat. „Ő az a testvérünk, aki sosem adta fel. Csíkszereda emléket állít az első székely-magyarnak, aki a legmagasabbra jutott. Amikor eltűnt, vártuk a csodát, hogy hazatér, de tulajdonképpen az egész élete volt a csoda. Erőss Zsolt és Kiss Péter hegymászótársa legyenek példaképek mindenki számára. Zsolt példájából kiindulva tudjuk mi is valóra váltani az álmainkat. Ha már a gondviselés így hozta, legyünk büszkék arra, hogy Erőssék a mieink!” – emelte ki Ráduly.

„A hegy az én világom” – idézte Erősst Dezső László, az EKE országos elnöke. Szerinte a hegymászó igazi székely volt: konok, kitartó, bátor, de ugyanakkor szerény. Tudta, hogy az emberi létnek túl kell mutatnia a létfenntartáson. „Ő nem a hírnévért mászott. Innen üzenjük a Himalájának, hogy magyarjaink, székelyeink még nála is magasabbak!” – mondta az EKE elnöke.

Kollár Lajos Himalája-expedíciókat idézett fel. Úgy fogalmazott: sok a „haszontalan időtöltés” mászás közben a hegyen. Erőss Zsolt és Kiss Péter mindig arra törekedtek, hogy hasznos legyen az együtt töltött idő. Felidézte, hogy a Kancsendzönga expedíción szóba került: miért nem neveznek el egy intézményt például egy hegymászóról? „Ekkor mondta Kiss Péter, hogy akkor lesz jó világ, amikor közintézményeket hegymászókról is elfognak nevezni” – emlékezett vissza Kollár, aki méltatta Erőss Zsolt teljesítményét, továbbá gratulált a névadás véghezvivőinek.

Végezetül Bogya Zoltán, a Kolozsvári EKE tagja arról számolt be, hogy vasárnap indulva, Kolozsvártól Csíkszeredáig futottak Erőss Zsolt emlékére a névadó ünnepségre, 244 kilométert megtéve a Mária úton. „Mi tettekkel emlékezünk meg Zsoltról, nem pedig szavakkal” – számolt be Bogya.

A megemlékezéseket követően Darvas Kozma József címzetes esperes közös imára hívta az egybegyűlteket, majd megáldotta a létesítményt és az emléktáblát, amit Dezső Lászlóval, az EKE elnökével közösen lepleztek le. A névadó ünnepség a sportcsarnokban a Hópárduc talpra áll című, Erőss Zsoltról szóló dokumentumfilm vetítésével zárult.