Jövő hétvégén huszonnyolc lovas áll rajthoz startol a 4. Székely Vágta futamain, a maksai Óriáspince-tetőn. A rangos háromszéki lovas rendezvény idei újdonsága, hogy két futamot is szerveznek, így az igazolt eredetű lovak versenyén, a Székely Vágtán tizenhat település versenyzője, a Góbé Futamon bármilyen négy évesnél idősebb lóval lehetett benevezni, itt tizenkét induló méri össze rátermettségét.

A győztes idén nem csak pénzjutalommal és a serleggel tér haza, hanem egy vándorszablyával is. Szabó István hagyományőrző fegyverkovács két szablyát készít, és amelyből az egyik a lovasnál/településnél marad, és amelybe belevési a győztes település és a lovas nevét. A másik marad a vándorkard. A vándorszablya egy 1845 M. lovastiszti szablya, a győztesnek járó ajándék szablya egy 1861 M. gyalogostiszti szablya.

Székely Vágta 16 nevezője: Barót, Bélafalva, Előpatak, Kászon, Kovászna, Kézdivásárhely, Kilyén, Lemhény, Marosvásárhely, Nyujtód, Ozsdola, Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely, Székelyvarság, Szotyor, Vargyas.
Góbé Futam 12 nevezője: Csíkkozmás, Gyergyószárhegy, Gyergyószentmiklós, Homoródszentpál, Kézdioroszfalu, Kézdisárfalva, Kézdivásárhely, Réty, Sepsiszentgyörgy, Szotyor, Szováta, Tusnádfürdő.

Dózsa-korabeli díszlet a Székely Vágtán

A július 19 és 20-án sorra kerülő Székely Vágtát a Dózsa György vezette parasztháború 500 éves évfordulója jegyében tartják, a szervezők így igyekeznek korabeli díszletekkel ellátni a helyszínt. A kutatómunkát Dr. Szekeres Attila István heraldikus végezte, az általa elvégzett heraldikai munkát pedig Grubisics Csaga grafikus vektorizálta, aki ezekkel díszíti majd fel a versenypályát és a közélelmezési jurtákat.

A Székely Vágta hivatalos zászlaján kívül még három zászló díszíti a pálya külső körét. A korabeli magyar hadizászlók mintájára ezek fecskefarkúak. A Dózsa György vezette lázadó kereszteseket jelképezendő fehér mezőben vörös, ívelt oldalú latin kereszttel ellátott zászló idézi a felkelő sereget. A lázadókat leverő Szapolyai János erdélyi vajda seregét a Szapolyai-címerből leképezett zászló idézi, ezek is visszaköszönnek a pálya külső körében.

„Mindkét oldalon a vezér kötődött a székelyekhez, Dózsa György székely volt, a nemes hagyomány szerint Dálnokban született, a másik oldalon a vezér, Szapolyai János erdélyi vajda egyben a székelyek ispánja címet is viselte. Ettől eltekintve az ütközetben a székelység nem vett részt. Tehát, a félezer évvel ezelőtti események nem indokolják, de az évfordulót kihasználva bemutatjuk az ún. régi székely címerből leképezett Dózsa-korabeli székely zászlót” – fejtette ki Dr. Szekeres Attila heraldikus.  

A korabeli méltóságviselők közül II. Ulászló király címere, Bakócz Tamás bíboros, esztergomi érsek, a keresztesháborút meghirdető pápai bulla címere, Szapolyai János örökös szepesi ispán, erdélyi vajda, a székelyek ispánjának címere, Báthori István temesi ispán, az Alsó részek főkapitánya a keresztesek által ostromolt Temesvár védelmezőjének címere, valamint Szentgyörgyi Péter gróf, országbíró pecsétje díszítik majd a jurtákat. Az alkalmat kihasználják arra is, hogy a székelység korabeli címerét népszerűsítsék. Ezeken kívül a Székely Vágta helyszínén egy őrfára egy 14 méter nagyságú székely lobogót vonnak fel az ún. új székely címer elemeivel, az arany nappal és növekvő ezüst holdsarlóval.

A lovas rendezvényről, annak díszítéséről részletesebben a rendezvény honlapján olvashatnak.