Négy érmet szerzett világ-, illetve Európa-bajnokságokon Kiss Attila óradnai plébános a hatkutyás husky fogatok sprint számában. Megnéztük, hogy hogyan készül a katolikus lelkész a versenyekre.

Elsőként Giróra kerül rá a hám, aztán a falka többi tagját, Tiszát, Speedet, Macit, Dreamet és Patrickot is befogja Kiss Attila a szán elé. A kutyák már alig bírnak magukkal, s amint gazdájuk fellép a szánra, puskagolyóként lő ki a fogat, majd pillanatok alatt eltűnik a kanyarban. Vagy negyed óráig újra nagy, városi ember számára szokatlan csend üli meg a hólepte radnaborbereki völgyet, az egyetlen háttérzaj a Vörös-patak csobogása.

A mozdulatlan tájba hirtelen ismét berobban a szán, a kutyák lógó nyelvvel loholnak, a hajtónak nem kell biztatnia őket. A több kilométeres edzés végeztével mind a hat szánhúzó jutalomfalatot kap, egy kis pihenő után ugranak is fel a dzsip rakterében kialakított ketrecekbe, indulunk vissza Óradnára.

Az Európa Ligából a Bajnokok Ligájába

Kiss Attila plébános ötödik világversenyére készül a hatosfogattal. A korábbiakon négyszer állt dobogóra: 2015 az Auronzo di Cadore-i világbajnokságon a második helyen végzett, akárcsak 2016, az ottenschlagi Európa-bajnokságon, a tavaly februári millegrobbei világbajnokságon aranyérmet szerzett, 2017 őszén pedig Slevazzano Dentró-ból ismét ezüstéremmel tért haza.

A óradnai Délhegy Arkangyalai kennel csapata mostanáig a FISTC (Szánhúzókutya Sportok Nemzetközi Szövetsége) által szervezett versenyeken indult, ami – Kiss Attila szerint – a labdarúgó Európa Liga színvonalának felel meg. Mivel úgy érzi, ezt már kinőtték, szeretnének szintet lépni, s a következő szezontól a WSA megmérettetésein indulni, ami az a kutyaszánversenyek világában, ami a futballban a Bajnokok Ligája.

A csomafalvi születésű lelkész hamarabb érzett indíttatást Isten igéjének hirdetésére, mint a kutyaszán hajtásra. 2004-ben, Gyulafehérváron szentelték pappá, a szánhajtást pedig néhány évvel később próbálta ki először. Az első szibériai husky-ját, Wolfyt, egy szülőfalujabeli barátjától vette, utána Magyarországról vásárolt három felnőtt állatot. Versenyen 2008-ban indult első alkalommal, Hargitafürdőn, s mindjárt dobogóra is került, harmadik lett.

Miután elkezdte nyerni a hazai futamokat, elhatározta, hogy megméreti magát a nemzetközi mezőnyben. A bemutatkozás nem a várakozásának megfelelően alakult, az ausztriai Gabelben tartott versenyen a legutolsó lett. A kudarc okára akkor döbbent rá, amikor elbeszélgetett egy világ- és Európa-bajnok versenyzővel, aki sikeres tenyésztő is.

„Szépek voltak a kutyáim, de nem szánhúzásra lettek tenyésztve, hanem arra, hogy szépségversenyeken vegyenek részt, márpedig ebben a sportban 70-80 százalékot számít a kutya és csak 20-30 százalékot az ember” – mondja Kiss Attila. A felismerés hatására egyik szukáját fedeztette egy híres tenyésztő vezérkutyájával, s az alomból megtartott három kölyköt.

Az igazán nagy előrelépést az jelentette, amikor 2011-ben, születésnapjára megvásárolta Girót, aki a hat-, illetve a nyolckutyás fogatok kategóriájában verhetetlen mind a mai napig. „Felgyorsultak tőle a kutyáim. Akkoriban 10 percet vertem a hazai mezőnyre” – emlékszik vissza a kutyafogathajtó plébános.

A kutyatársadalom atlétái

A Délhegy Arkangyalai valóban mások, mint azok a fajtársaik melyekkel városi parkokban, futtatókban találkozhatunk, karcsúbbak, a lábaik pedig lényegesen hosszabbak. A tüdejük is nagyobb, elképesztően energikusak, ők a kutyatársadalom atlétái. Sok állatvédő nem nézi jó szemmel, állatkínzásnak tartja a kutyaszán versenyeket, ám Kiss Attila szerint a tudatlanság beszél belőlük.

„Ezek a létező legmakacsabb kutyák, erőszakkal semmire nem lehet rávenni őket, csak azt csinálják, amit szeretnek. Edzésen, versenyen nincs nálam ostor, kizárólag szóval irányítom őket” – mondja a világbajnok hajtó. A kutyákat nem arra kell rávenni, hogy minél gyorsabban fussanak, ez a vérükben van, inkább arra, hogy ne tegyenek kárt akaratlanul a hajtóban, kanyarban lassítsanak. Minden fogatban van egy vezérkutya, aki nem feltétlenül a falkavezér. A vezérkutya kiképzése éveket vesz igénybe, a sikeres versenyzés alapfeltétele, hogy a hajtó jól kommunikáljon vele. A szánhúzók általában 9 éves korukig versenyeznek, utána nyugdíjba vonulnak. 

Kiss Attila kezdetben egy anyaországi klub tagjaként, magyar színekben versenyzett. Nagyon kevés támogatást kapott, még egy elismerő oklevelet sem, amiért első magyarként világbajnokságon arany érmet szerzett, idézi fel némi keserűséggel. A Beszterce-Naszód megyei prefektus ellenben meginvitálta a hivatalba, a megyei önkormányzat elnökével egyetemben gratulált az eredményeihez.

A szakminisztériumnál kezdeményezte a kutyaszánhúzás sportágként való elismerését, ami időközben megtörtént, majd megalapította annak első hazai klubját, Sleddog Sportklub Beszterce-Naszód néven. Jelenleg román színekben versenyez. Papi mivoltát hajtóként sem tagadja meg, versenyek előtt fel szokták kérni, hogy áldja meg a résztvevőket.