Eddigi legcsekélyebb fogásával tér vissza Japánba a szigetország bálnavadászflottája az idei halászati szezon zárásával, miután a Sea Shepherd környezetvédő szervezet folyamatosan akadályozta a szigetország hajóit az antarktiszi vizeken.

A japán flotta a tavalyi 266 után az idén csupán 103 csukabálnát ejtett el, míg barázdásbálnából egyet sem fogott - közölte pénteken Hajasi Josimasza mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és halászati miniszter.

A flotta még soha nem tért vissza ilyen csekély fogással azóta, hogy Japán 1987-ben megkezdte a "tudományos célú" halászatot - jelentette a Kyodo hírügynökség.

A halászati hivatal közlése szerint a 48 napos bálnavadászati szezon alatt a Sea Shepherd négy alkalommal zavarta meg a japán hajók tevékenységét, és a flotta összesen 21 napot töltött a környezetvédők előli meneküléssel.

Hajasi szerint a zöldszervezet "megbocsáthatatlan szabotázsokat" hajtott végre, például nekiment egy üzemanyag-feltöltés alatt álló japán hajónak is.

A Sea Shepherd korábban azzal vádolta meg a japán halászokat, hogy azok szándékosan ütköztek a környezetvédők hajóival.

A miniszter közölte, hogy Tokió más országok segítségét fogja kérni az általa illegálisnak tartott Sea Shepherd megfékezése érdekében.

A külső segítség esélyeit csökkenti, hogy Japánt folyamatosan heves bírálatok érik bálnavadászati programja miatt környezetvédők és kormányok részéről. 2010-ben az ausztrál kormány a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult az ügyben, arra kérve a testületet, hogy tiltsa meg Tokiónak a cetek halászását.

A japán bálnavadász flotta évente akár ezer állatot is elpusztít az 1986-os nemzetközi bálnavadászati moratórium egyik kiskapuját kihasználva. Japán azt állítja ugyanis, hogy kutatási és nem kereskedelmi célból űzi a vadászatot. Csak a tanulmányokhoz fel nem használt bálnahúst értékesítik a kereskedelemben. Sokak szerint azonban éppen az utóbbi a bálnavadászat valódi oka.

Egyes politológusok szerint a szigetország nem gazdasági okokból kerüli meg a vadászati moratóriumot, hanem mert azt környezetvédelmi szempontból nem indokolt, a nyugati országok által kulturális szempontból meghozott korlátozásnak tartja. A nyersanyagban és termőföldben szegény Japán pedig elvből ellenez minden olyan lépést, amely korlátozza hozzáférését a tenger erőforrásaihoz.