Az eddig ismert legkorábbi maja építményeket tárták fel Guatemalában: a köztér és piramis alkotta komplexum kétszáz évvel korábbról származik, mint a terület egyéb ilyen típusú építményei és a szakemberek szerint valószínűleg napmegfigyelő obszervatóriumként szolgálhatott a maják szertartásaihoz. A kutatók felfedezésükről a Science című folyóiratban számoltak be.

A lépcsős piramisok és nyitott terek fontos elemei voltak az időszámításunk előtt 800 körül épült korai maja településeknek. Ekkor az olmékoké volt a legjelentősebb civilizáció Mezoamerika területén. A régészek egy része úgy véli, hogy mivel az olmékok legnagyobb és leghíresebb központjának számító La Ventában is magasodnak az időszámításunk előtti 800-ból származó piramisok, ezért a maják minden bizonnyal az olmékoktól tanulták el a piramisépítés fortélyait.

A Guatemala szívében fekvő, Ceibal nevű korai maja településen talált új leletek azonban mást sugallnak. Az Arizonai Egyetemen dolgozó Takeshi Inomata és kollégái egy teret fedeztek fel Ceibalban, rajta egy nyugati épülettel és egy keleti platformmal, amelyek kétségtelenül hasonlítanak a La Ventában található építményekhez.

A leleteken talált szerves minták radiokarbonos kormeghatározásából kiderült, hogy az apró piramis nagyjából az időszámításunk előtti 850-ből származik - még az előttről, hogy a piramisok elterjedtté váltak La Ventában -, míg a platformot az időszámításunk előtt 1000-ben emelték, vagyis kétszáz évvel idősebb, mint a többi maja építmény és ugyanennyi évvel előzi meg a La Venta-i monumentális építkezéseket.

A ceibali komplexum megépítésekor La Venta még "nem lehetett hatalmas és befolyással bíró központ" - húzta alá Inomata. Így, bár a korai majákra valamilyen szinten hatással lehettek az olmékok, valószínűtlennek tűnik, hogy tőlük tanulták el a monumentális építkezések fortélyait. A szakemberek szerint úgy tűnik, hogy az egész régió jelentős változásokon ment keresztül ebben az időszakban, és az egyes csoportok átvették egymás építészeti és rituális hagyományait, amelyeket átalakítottak és tovább fejlesztettek.

Az új leletek azonban még mindig nem adnak választ arra a kérdésre, hogy miért építették az első piramisokat, illetve azok miért váltak számos mezoamerikai civilizáció jelképévé. Inomata szerint a folyamat egyik fontos tényezője lehetett a politikai berendezkedés átalakulása. A La Ventától száz kilométerre nyugatra fekvő San Lorenzo nevű olmék település hanyatlása például olyan hatalmi vákuumot eredményezett, amelyben különböző csoportok kerülhettek előtérbe és kísérletezhettek új ötletekkel, akár a piramisépítéssel is - olvasható a New Scientist című lap honlapján.