Lelepleződött Az Év Sajtófotója 2013-as győztesének csalása: az elismert kép, amely világszerte híressé vált a legtekintélyesebb sajtófotó díj révén, képkezelő programmal manipulál, nem eredeti. A kép készítőjétől, Paul Hansentől még nem vonták ugyan vissza a címet, de ez már csak idő kérdése.

Az állítólag 2012. november 20-án lencsevégre kapott jelenet címe Gázai Temetés. Hansen azt örökítette meg, amint az izraeli támadásnak áldozatul esett két kisfiú holttestét férfirokonaik kezükben tartják, és arcukon fájdalommal, dühvel, gyászolókkal körülvéve viszik utolsó földi útjukra. Az esemény nem kitalált, online elérhető rengeteg hasonló, amelyen sebesült vagy élettelen gyermekek láthatók Gáza utcáin, viszont Hansennek ez a műve három különböző fotó ötvözésével készült, szakértők szerint néhány végtag és a gyászolókat megvilágító fény az, ami eredetileg nem volt része a kompozíciónak..

Neal Krawetz törvényszéki képelemző a Photoshopban visszakereshető módosítások közt fedezte fel (az ExtremTech honalp leírja részletesen, hogyan), hogy a november 20-án lementett képet január 4-én megnyitották és hozzáadtak egy másik képet, majd egy órával később egy harmadik képet is rámontíroztak. A dátum azért is érdekes, mert január 17-e volt a jelentkezési határidő a sajtófotó-versenyre.

A nyertes fotót még többféle vizsgálatnak vetették alá, amelyek megerősítették a manipuláció tényét. Valószínűleg Hansen azért döntött a kép manipulálása mellett, mert azt vette észre, hogy a Gázában készített legdrámaibb fotója túl sötét lett, pedig épp az arcokon lenne a lényeg. Nem meglepő, hogy a pályázó Hansen nem tett eleget az egyik versenyfeltételnek, hogy őrizze meg a kép Raw fájlját bizonyítékául annak, hogy nem változtatott jelentősen az eredetin.

A kérdés természetesen vitatható, hogy mely pontig nem minősül csalásnak, ha néhány dolgot megváltoztatunk a képen. Ha egy furcsa szögben rögzített képet megfordítunk, ha a lencse elé berepült legyet eltűntetjük, vagy ha valami apróságot kivágunk belőle, az általában elfogadható. De mi a helyzet a sajtófotóval, amelynek alapfeltétele az objektivitás?