Egyre-másra terjednek az interneten a legkülönbözőbb rémhírek, álhírek, „életbevágóan fontos” információk, leggyakrabban lánclevelekben vagy facebook-os megosztásokban. Az úgynevezett hoaxok, azaz kamu hírek legtöbbször csak egyszerű átverések, kitalálójuk csupán szórakozni kíván. Ám emberi életeket is tönkretehetnek, mint azt egy egyszerű Facebook-bejegyzés is tette a közelmúltban. Egy bosszúálló feleség egyetlen bejegyzésével döntötte romba volt férje életét, aki ellen valóságos Facebook-hadjárat indult, és szerencsés volt, hogy élve megúszta.

Székelyföldről is indulnak álhírek

A hoaxok terjednek Erdélyben is. Mintegy fél éve egy magát csíkiak klubjaként bemutató, de magyar domain-néven futó blogon felbukkant az alábbi rémhír: benzinkutaknál ingyen osztogatnak az autósoknak nyomkövető chipekkel ellátott kulcstartókat, amely ráadásul tárolja távirányítós ajtózárak jeleit, ezeket betörőknek továbbítja, akik így könnyűszerrel ellopják az autónkat vagy betörnek a lakásunkba. Idézetek a terjedő szövegből: “Sok helyen… benzinkutaknál, parkolókban, áruházaknál ingyen osztogatnak kulcstartókat, különböző dísztárgyakat az autókhoz! NE FOGADJÁTOK EL !!! Ez egy CHIP ami a bűnözők követésére szolgál. Most ezek a bűnözök követni tudnak és látják, hogy merre jártok, látják, hogy mikor vagy otthon és mikor nem! Távollétetekben bármikor betörhetnek hozzátok! A rendőrség tájékoztatása szerint ezek romániai bűnözök! Ez egy új bűnözési irányzat! A hollandok már tömegtájékoztatásban leadták a lakósságnak. Értesítsd a barátaidat!”

Az üzenet terjesztője persze fotót is mellékelt a kulcstartóról, leírással: “Tisztelt Mindenki! Csatlakozva az alul lévő íráshoz, leírom, hogy pár napja a fiaimnak az utcáról egy teherautó sofőrje odaadta ezt a kulcstartót, amit most a hír olvasása után szétszereltem. Melléklem a képeket, mert megdöbbentő!!!!!!!!!!!!!!! Azonnal összetörtem és kikukáztam! Nissan logós papírdarab és egy fényvisszaverős papír között volt a chip. Szétszedni csak fűrésszel tudtam. Vigyázzatok, igaz a történet!”

Az üzenet végén az olvasható, hogy az elkövetők valószínűleg románok. Ha egy kissé utánakeresünk a kulcsszavaknak (angolul is), hamar rájövünk, hogy a figyelmeztetés már közel egy évtizede (leggyakrabban lánclevélként) kering a világhálón, és az USA-tól kezdve, Ausztrálián át Tadzsikisztánig, majd minden országban rendszeresen felbukkan.

A modern hiedelmekre specializálódott blog, az Urbanlegends.hu már többször is foglalkozott a témával. A blog többek között egy szintén összeesküvés-elméleteket boncoló oldalra, a Snoops-ra hivatkozva írja, hogy a kulcstartós történet többek közt Kenyában is futott, ráadásul ugyanazokkal a „leleplező” fotókkal, azonban az afrikai verziónál a feltételezett bűnözök nem románok, hanem ghánaiak, vagy nigériaiak. Ráadásul a pongyolán fogalmazott magyar változat az angol eredeti tükörfordítása. Hogy mekkora hitelt érdemel ez a hoax-nak, azaz átverésnek, szívatásnak nevezett „fontos információ”, rögtön kiderül, ha egy kissé felboncoljuk az üzenetet.

Az első fontos logikai bukfenc: az üzenet nyomkövető chipekről beszél, márpedig a chip se nem nyomkövető-, se nem adattovábbító eszköz, hanem adattároló. Kettő: egy pontos, GPS-el (globális helyzetfelismerő eszköz) ellátott nyomkövető és adattároló-továbbító eszköz kissé nehezen férne el egy kulcstartóban, már csak az áramforrást biztosító akkumulátor miatt is. Ha a bűnözők mégis hozzájutnak egy ilyen high-tech kütyühöz, vajon megéri-e nekik a befektetés, hiszen több százas nagyságrendben kell ezeket teljes titokban beszerezniük? Ennél azért költségkímélőbb megoldás valakit észrevétlenül a lakásáig követni, majd „lehallgatni” a távirányítós ajtózár rádiójeleit és feltörni a garázst, lakást, autót. Ennél is olcsóbb módszer, ami egyidős a civilizációval, hogy a betörő megfigyeli a házat, és amikor a tulaj elmegy otthonról, szakszerűen kirámolja.

A csíkinak nevezett honlapon megjelent változatban is szerepel a „kikukáztam” szó, ami meglehetősen pestiesen cseng, ám a csíki szlengből hiányzik. És ami a kegyelemdöfést adja a „fontos információnak”: az említett legendavadász oldal, a Snoops a legenda keletkezését 2008-ra teszi, amikor egy dél-afrikai benzinkút-láncot működtető cég kínai gyártmányú promóciós kulcstartókat osztogatott klienseinek. A bennük található kütyü (lásd a mellékelt fotót) egy napelem, nem pedig nyomkövető. A kulcstartót akár meg is lehet innen rendelni.

Rejtett funkciót aktiváló billentyűkódok?

Egy másik lánclevélben terjedő „hasznos információ” a mobiltelefonunk fontos, ám rejtett funkciói, melyek különböző billentyűkombinációk használatával aktiválhatóak. A lánclevél azt ígéri, ha telefonunkba a *3370# számsort pötyögjük, akkor bekapcsol a készülék úgynevezett póttöltése, ami 50%-al nyújtja meg az eszköz használati idejét. Ez a már említett Snoops szerint azonban megfordítva igaz, ugyanis a kód csak a telefon hangminőségét javítja valamelyest és a kijelző fényerejét növeli, ez azonban hamarabb lemeríti az akkut. Ami megnöveli a készülék üzemidejét, az a *#4720# kód. A hangminőség romlik, a képernyő fénye lecsökken, azonban értelemszerűen nő az üzemidő, igaz mindössze 5 százalékkal. Hátránya, hogy a legtöbb telefonnál nem működik. A lánclevélben szerepel még egy kód, a *#06#, amelynek a bepötyögése után megjelenik a gép sorozatszáma. Ezt kipróbáltuk, és a NOKIA, illetve a SAMSUNG esetében működik. Hogy mire jó? Talán arra, hogy lopás esetén a feljelentésben külön kitérünk rá. A SIM kártyánkat kérésre a szolgáltató amúgy is blokkolni tudja, tehát ez az infó sem egy nagy durranás.

Nyomkövető chipek az oltóanyagban?

2012-ben Csíkszeredában az a rémhír kapott lábra, mely szerint a gyermekeknek szánt kötelező oltóanyagokkal nyomkövető mikrochipet juttatnak a gyermek szervezetébe. Ráadásul olyan, felsőfokú végzettséggel rendelkező szülők terjesztik, akik egy kissé úgymond „utánaolvastak a neten”. Az álhír részletei: az állam állítólag így akarja nyomon követni polgárait. A miértre adott válaszok általában kaotikusak, zavarosak. Ez az összeesküvés-elmélet – mint egyébként az összes – nagyvonalúan figyelmen kívül hagyja a jelenség hátterét, azaz soha nem feszegeti, hogy egy ilyen, az ország teljes 20 milliós lakosságának a megfigyeléséhez még a legmodernebb csúcstechnika alkalmazásával is, hatalmas apparátust kellene működtetni. Itt a cikk, melynek az utolsó öt bekezdése témába vágó.

Pszichológusok az összeesküvés-elméletekről

A lélekbúvárok, vagy legalábbis a Politcal Psychology idevágó tanulmánya szerint az összeesküvés-elméletekben való hit a tehetetlenség és a bizonytalanság érzésével párosul. Ezek az elméletek összetett társadalmi, politikai folyamatokra adnak egyszerű, könnyen emészthető választ, amely némi megkönnyebbülést azoknak, akik hitelt adnak a teóriának hívőknek. Ezek a magyarázatok egyszerűek, könnyen fogyaszthatóak, a hiszékenyek számára egyfajta reveláció érzését adják. Nagy, fontos, titkos tudásként jelennek meg, ezzel a beavatottság megnyugtató, ám bizsegetően izgalmas érzését is biztosítják a fogyasztóiknak.  „A nagy leleplezéseik” segítenek az embereknek abban, hogy értelmet kapjon számukra a világ, és  helyreállítják bennük  a szabályozottság és a kiszámíthatóság megnyugtató, ám hamis érzetét.

Kamu adománygyűjtések

Néhány lényeges dolgot érdemes szem előtt tartani, mielőtt egy „nagyon fontos információt” továbbküldenénk valakinek. Ha lánclevélként terjed, akkor valószínűleg valaki email-címeket gyűjt, amely fontos és értékes információnak számít azoknak a cégeknek, amelyekkel majd spamekkel, azaz kéretlen reklámszeméttel töltik meg a elektronikus postaládánkat.

A Facebookon gyakran jelennek meg a beteg gyerekek számára pénzt gyűjtő oldalak, amelyek lájkolásra és további megosztásokra buzdítanak azt állítva, hogy minden egyes lájk után a közösségi oldal pénzt juttat a beteg gyermek kezelésére. Ne tegyük! Lájkolás után a Facebook soha nem adott és nem is ad pénzt. Sőt társadalmilag káros is lehet, hiszen fotelből, a lájk gomb pötyögtetésével senkin nem segítünk. Az üzenetek lájkolásával, továbbításával csak lelkiismeretünket nyugtatjuk meg, és ezért lehet, hogy egy valós adománygyűjtés mellett egyszerűen elmegyünk.

Hoax a nyolcvanas évekből. A nyolcvanas évek idején szektásokkal riogatták az ifjabb nemzedéket. A legenda szerint szektások folytatnak szabályos vadászatot azért, hogy vérét vegyék a keresztény gyerekeknek, és ezzel a vérrel állítólag az autók kerekeit töltötték meg. Honnan ismerszik meg a szektás? Apró kalapot hord a feje búbján és hosszú szakállat visel. Elég véres a sztori ahhoz, hogy borzongva adjuk szájról szájra. A kis kalap, a hosszú szakáll látens antiszemitizmust sugall.