Magyarországon egyedülálló, de még Európában is igen ritka titkosírással készült szöveget dekódolt Vámos Hanna, a Szegedi Tudományegyetem klasszika-filológia szakának doktorjelölt hallgatója, megfejtve ezzel a több mint kétszáz évvel ezelőtt írt szabadkőműves naplót. A titkos iratot többen próbálták már értelmezni – sikertelenül.

Vámos Hanna 2010-ben kezdett el titkosírásokkal foglalkozni, és éppen az Irodalomtudományi Intézetben készültek vezetőtanárával előadást tartani, amikor megkereste őket az intézet osztályvezetője egy 84 oldalas dokumentum fénymásolatával. A nagybajomi rejtélyként emlegetett mű teljes egészében titkosírással készült.

„Még a nyelvét sem tudtuk. Egy hetünk volt az előadás előtt a dekódolásra, így nem sok reményt fűztünk a sikerhez” – mesélte Vámos Hanna a szegedma.hu-nak. Az iratokat ezért inkább csak „szórakozásból” vizsgálgatta, kiindulva az első betűként szereplő C-ből, melyről úgy sejtette, a latin kódex szót takarja, a korból kiindulva pedig a magyar, német vagy latin nyelvet tartotta legvalószínűbbnek.

A rövid szavakat vizsgálva és egy hirtelen jött ötlettel a betűeltolás felfejtését követve a hallgató néhány perc alatt megoldotta azt, amit kétszázhúsz év alatt senkinek sem sikerült. A korábban Sárközy István titkos naplójaként számon tartott dokumentumról így kiderült, hogy szabadkőműves nagymesterek életrajzait tartalmazó iratról van szó.

A dekódolt irat (amely jelenleg a nagybajomi Sárközy István Helytörténeti Múzeum tulajdona) nem Sárközy Istváné, hanem a vele rokonságba álló Pálóczi Horváth Ádám költő munkája, és nagy valószínűséggel az egyetlen fennmaradt kötete egy 12 részes könyvsorozatnak, melyet az író megfejtett, lefordított, majd ismét kódolta. Mint kiderült, az elveszettnek hitt sorozat hatodik kötetét sikerült a hallgatónak beazonosítani.

„Pálóczi maga tesz említést erről a könyvsorozatról Fel fedezett titok című regényében, valamint Kazinczy Ferenchez 1814-ben írt levelében is megemlíti, hogy kapott egy titkosírással írt csomagot, erről azonban azt hitték, hogy kitaláció. Eddig ez az első darabja a sorozatnak, amely előkerült” – magyarázta Vámos Hanna. Mint mondta, a dokumentum azért nem ránt le világrengető titkokat, inkább irodalomtörténeti jelentőséggel bír. A szabadkőművesek sokszor bibliai távolságokig vezették magukat vissza, így a könyvbe a nagymesterek életrajzai között szerepelhet Aquinói Tamás, Noé, sőt még Ádám is.

„A betűeltolásos rendszer kezelése rendkívül nehézkes, egy tizenöt betűs szónál – ami a latin nyelvben nem ritka – nagyon könnyű elszámolni magunkat. Kazinczyhoz írt levelében Pálóczi is bevallotta, hogy sokáig nem boldogult a megoldásával, pedig számos kódfejtő módszert jól ismert” – mondta Hanna.

Az eddigi tapasztalatait felhasználva egy könyvet is készít Vadai Istvánnal Vámos Hanna, amely nem csak a szűk szakma számára jelentene hasznos olvasnivalót, hanem közérthető módon mutatná be a magyar titkosírás történetét.