A júliusban született majdani brit uralkodó, György herceg keresztelőjét a szülők október 23-ára tervezik - jelentette be a Kensington-palota. Vilmos és Katalin elsőszülött gyermekét Justin Welby, Canterbury érseke, az anglikán egyház első számú vallási méltósága kereszteli a Szent James-palota királyi kápolnájában.

A kápolna, amelyet még VIII. Henrik építtetett, meglehetősen kicsi, de a szülők éppen ezért választották. Vilmos és Katalin ugyanis jelezte, hogy szűk körű, magánjellegű keresztelőt szeretne, amelyre csak a legközelebbi családtagok lesznek hivatalosak.

Az ifjú herceg július 22-én jött a világra. A gyermek – Károly herceg, és fia, Vilmos után - a harmadik a brit trónöröklési sorban, így majd az Egyesült Királyság uralkodója lesz. Nevét két nappal születése után hozták nyilvánosságra: szülei a György Sándor Lajos - George Alexander Louis - nevet választották számára. A hercegi utód hivatalos neve Ő Királyi Fensége, György, Cambridge hercege.

A brit sajtó és a londoni fogadóipar a György - George - első nevet tekintette abszolút favoritnak már a majdani uralkodó megszületése előtt, egyebek mellett abból a meggondolásból, hogy a 87 esztendős II. Erzsébet királynő néhai édesapja is VI. György néven uralkodott 1952-ben bekövetkezett haláláig. Az Alexander név hírek szerint Katalin hercegnő választása volt, Louis viszont Vilmos herceg negyedik neve.

Ez utóbbi név nyilvánvaló tisztelgés a brit királyi család egyik legnépszerűbb és legbefolyásosabb néhai tagja, Lord Louis Mountbatten emléke előtt is. Mountbatten gróf, a gyarmati India utolsó brit alkirálya 1979-ben, 79 évesen halt meg annak a pokolgépnek a robbanásában, amelyet az észak-írországi brit fennhatóság ellen küzdő Ír Köztársasági Hadsereg helyezett el jachtján az ír partok előtt. Lord Mountbatten - a királyi család egyetlen tagja, aki IRA-merényletben vesztette életét - a királynő néhai édesapjának távoli, az uralkodó 92 éves férjének, Fülöp edinburghi hercegnek viszont közeli rokona volt, és ő ismertette össze a későbbi királyi házaspárt még 1939-ben.

György herceg - ha eljön az ideje - bármelyik nevét szabadon kiválaszthatja uralkodói névként. II. Erzsébet királynő édesapjának például négy keresztneve volt, az első az Albert, és trónra lépése előtt a családban mindenki csak Bertie néven emlegette. Királyként azonban utolsó keresztnevét, vagyis a Györgyöt választotta.