Több száz éves adatok alapján a szülők a valóságban csak akkor bántak rosszabbul mostohagyerekükkel, mint a sajátjukkal, ha nem volt esélyük az anyagi gyarapodásra.

Német és kanadai kutatók 17-19. századi mozaikcsaládokban tanulmányozták a gyermekhalandóságot. Bizonyítani tudtuk, hogy a „Hamupipőke-hatás" nem feltétlenül reflex a mostohaszülőknél - mondta Kai Willfür, a rostocki Max Planck Demográfiai Kutatóintézet munkatársa, aki Alain Gagnonnal, a Montreali Egyetem kutatójával együtt végezte a kutatást.

Eredményeik arról tanúskodnak, hogy a mostohaszülők viselkedését nem csak a vérségi rokonság befolyásolja, ahogy azt Willführ szerint sok szakember eddig gondolta. Azok, akikre ő utalt, úgy vélekedtek, hogy a szülők törvényszerűen rosszabbul bánnak mostohagyerekeikkel, mert azok nem hordozzák az ő génjeiket.

A két kutató gyermekek ezreinek halálozási adatait vizsgálta az akkoriban már sűrűn lakott kelet-frízföldi - ma alsó-szászországi - Krummhörn vidékén - ahol kevés tér nyílt a gyarapodásra -, valamint a kanadai Québec tartományban, ahol a fiatal települések még terjeszkedőben voltak. Mindkét térségben azt elemezték, hogyan változtak az esélyei azoknak a gyermekeknek, akiknek apja az édesanya halála után újranősült. Azt az eredményt kapták, hogy csak a kevés perspektívát kínáló Krummhörnben érintette negatívan a gyerekek sorsát a mostohaanya megjelenése. Csak ott lett gyakoribb az első házasságból származó gyermekek halála, ha mostohaanya érkezett vagy féltestvérek jöttek világra.

Kétszerese volt a valószínűsége annak, hogy egy krummhörni kislány nem éri meg a 15. születésnapját, ha korán elvesztette az édesanyját - azokhoz a hasonló korú lányokhoz képest, akikkel ez nem történt meg. Ha újranősült az apa, és asszony költözött a házba, újfent megduplázódott a korai gyermekhalál kockázata. A krummhörni fiúk sorsát nem befolyásolta hasonló mértékben egy mostoha érkezése, náluk a féltestvérek születése volt döntő.

A québeci mostohaanyák - úgy tűnt - megértették, hogy a férjük első házasságából származó gyerekek nem állnak a közös utódok útjában - magyarázta Willfür. A terjeszkedőben lévő kanadai településeken a féltestvéreket a vér szerinti gyermekek szövetségeseinek tekintették inkább, főleg mivel idősebbek is voltak, mint az új pár utódai. A régi Krummhörnben ezzel szemben erős vetélkedés volt a létfontosságú javakért a testvérek között a kutatók szerint.