A Gergely-naptár 16. századi bevezetése előtt nem a mai téli napforduló (december 21 vagy 22), hanem december 13-a volt az év legrövidebb napja. Ez lehet az oka annak, hogy talán a Luca naphoz kapcsolódik a legtöbb babona és jóslás. A hagyomány szerint ezen a napon a szokásosnál is jobban kellett tartani a boszorkányoktól, szellemektől és más gonosz lényektől – és meg kellett tenni a szükséges óvintézkedéseket.

Az egyik leghatékonyabb ellenszer a fokhagyma volt, a szaga ugyanis a leggonoszabb lényeket is képes távol tartani. Ezért fogyasztották kenyérrel lefekvés előtt, és ezzel dörzsölték be az állatok fejét. A kapuk elé hamut szórtak, és a seprűket is elrakták, nehogy a kint ólálkodó boszorkányok kedvet kapjanak egy kis randalírozáshoz.

Ezen a napon kezdték el faragni a Luca-széket, de úgy, hogy minden nap csak egyetlen műveletet végezhettek el, szentestére pedig készen kellett lennie. A Luca-székre állva meg lehetett látni a boszorkányokat.

A Luca-nap nem a munkáról szólt, ezen a napon tilos volt fonni, sütni, mosni, és kölcsönadni sem volt ajánlatos, mert az elkért dolgok boszorkányok kezére kerülhettek.

A Luca-napon a jóslás is fontos tevékenység volt. A Luca-búza keltetésével a következő év termését próbálták előrejelezni: búzaszemeket kezdtek csíráztatni a kemence közelében, amelyek karácsony tájára zöldültek ki.

A Luca-naptár szintén a régi magyar Luca-hagyománykör eleme. A lényege, hogy a következő év januárjában olyan lesz az idő, mint Luca napján, februárban olyan, mint Luca másnapján és így tovább egészen karácsonyig, ami a következő decemberi időjárásra utal.

Az időjárásra a székelyek hagymából jósoltak. A vöröshagymából lefejtettek 12 réteget, ez az év egy-egy hónapjának felelt meg. Mindegyikbe egy kevés sót szórtak, és amelyikben elolvadt, az a hónap esősnek ígérkezett, a többi száraznak.

Nem csak az időjárást lehetett megjósolni Luca napján, hanem a lányok kideríthették, kihez mennek férjhez. Megfőztek 12 gombócot, mindegyikbe egy férfi nevét rejtették, aztán figyelték, melyik gombóc jön fel legelőször a víz felszínére, mert abból olvasták ki a kérőjük nevét.

A mártírhalált halt szicíliai Szent Luca különben a szembetegségben szenvedők és a vakok védőszentje, mivel a Lúcia név a lux (fény) szóból származik), de hozzá fohászkodtak a bűnbánó utcanők és a hegyes szerszámokkal dolgozók – a földművesek, kézművesek, varrónők, párnakészítők, nyergesek is.

Az előkelő siracusai családból származó lánynak, miután beteg édesanyja Szent Ágota sírjánál csodálatos módon meggyógyult, megjelent álmában a mártírhalált halt szent. Luca ekkor arra kérte anyját, hogy ne adja őt férjhez, és a hozományát szétosztotta a szegények között. Bosszúból vőlegénye bíróság elé citálta, ahol kegyetlen kínzások után halálra ítélték.