Hamut és elszenesedett csontokat rejtő, 300 ezer éves tűzhelyet tártak fel régészek egy izraeli barlangban. A lelet arra utal, hogy az ember ősei már azelőtt tudatosan használták a tüzet, hogy a Homo sapiens mintegy 200 ezer évvel ezelőtt felbukkant volna Afrikában.

A régészek kőeszközöket is találtak a tűzhely körül, ezeket feltehetően állatok leölésére és feldarabolására használták a barlanglakók.

Ruth Shahack-Gross, az izraeli Weizmann Tudományos Kutatóintézetet régésze szerint a leletek rávilágíthatnak arra a történelmi fordulópontra, amelynek során az ember először kezdte el rendszeresen használni a tüzet, egyrészt ételkészítésre, másrészt a társas élet középpontjaként - egyfajta tábortűzként. A kutató szerint a feltárt tűzhely azt jelzi, hogy 300 ezer évvel ezelőtt élt őseink a társas és kognitív fejlődés figyelemreméltó szintjén állhattak.

A legszélesebb pontján mintegy két méter átmérőjű tűzrakóhely hamurétegeiből arra lehet következtetni, hogy ismétlődően használták - derül ki a Journal of Archaeological Science című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányból. Shahack-Gross és kollégái szerint ezek a tények arra utalnak, hogy a tűzhelyet a barlanglakók nagyszámú csoportjai használhatták, központi elhelyezkedése továbbá feltételez bizonyos tudatos tervezést, azaz bizonyos fokú intelligenciát is.

A Keszem-barlangot több mint egy évtizeddel ezelőtt fedezték fel útépítés közben, Tel-Avivtól 12 kilométerrel keletre. Már korábban is feltártak benne tűznyomokat és állatcsontokat, amelyekből a régészek arra következtetnek, hogy akár már 400 ezer évvel ezelőtt is élhettek itt ősemberek.