Újdonságnak számít, de Romániában már második alkalommal kerül sor május 13-án, jövő kedden arra a kísérletre Maros megyében, Hodos térségében, amely során egy héliummal töltött ballont, annak kosarában pedig egy tudományos műszeregyüttest bocsátanak fel a sztratoszférába. A hagyományos és kísérleti meteorológiai műszerek mellett egy ionizáló sugárzásokat mérő lapka, egy, az ózon kimutatására szolgáló indikátorcsík, egy biológiai kísérlet eszköze és egy fényképezőgép is helyet kap a kísérletben. A szonda helyzetét és sebességét egy GPS-berendezés méri, az adatokat pedig egy rádióadó továbbítja a földi vevőállomásnak. 

A kísérletről a kezdeményező, Csegzi Sándor fizikus,  a Marosvásárhelyi Kulturális és Tudományos Szabadegyetem igazgatója a maszol.ro-nak elmondta: “Erdélyben ez az első olyan kísérlet, hogy tudományos céllal egy ballont küldünk a sztratoszférába,  nem csupán a hírkeltés céljából, hanem egy olyan kísérletrosozatot szeretnénk elindítani ezzel, amely a klímaváltozással kapcsolatos légköri, annak összetételi szempontjait vizsgálja, illetve azok következményeit, hatását kutatja” – magyarázta a fizikus, hozzátéve, hogy az ózonréteg, a radioaktivitás, valamint az élő világ reakciójának tanulmányozása is a célok között szerepel bizonyos magasságban és bizonyos hőmérsékleten. A kísérletezők szeretnék a ballonnal megközelíteni a harmincezer métert.

https://www.youtube.com/watch?v=54JsCYa6I2M

Az együttműködés a bajai obszervatórium, a Magyar Űrkutató Társaság támogatásával, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a Petru Maior Egyetem és a Marosvásárhelyi Kulturális és Tudományos Szabadegyetem között jött létre. Ennek tudományos támogatója Hantz Péter Svájcban élő tudományos kutató, illetve sikerült bevonni a kísérletbe a marosvásárhelyi rádióamatőröket is. A kísérlet másik célja megtanulni a folyamatot, azt, hogy hogyan megy át a légi folyósón például a regiónk felett. Ezért a román légügyi hivatal által is engedélyeztetni kellett az eljárást.

A helyszínnek a légtér biztonsági szempontjából Marosvásárhely nem megfelelő, ezért kell Hodosra vinni a kísérletet. A tervek szerint a repülés másfél-két órás lesz, akkor felrobban a héliummal töltött ballon, a műszaki eszközök ejtőernyők segítségével jutnak vissza a földre.

A harmadik feladatot ezek megtalálása jelenti. Az egyik kereső csoportot a Sapientia, a másikat a Petru Maior diákjai alkotják majd, GPS-szel felszerelve kell megtalálniuk a berendezéseket. “Ez egy jó kísérlet arra is, hogy lássuk, mennyire biztonságos ma akármelyik repülés, a jelenlegi elektronikával hogyan lehet elveszíteni, illetve megtalálni egy-egy berendezést, repülőt” – ecsetelte Csegzi, hozzátéve, hogy egy olyan kommunikációs rendszer megalkotásán is dolgoznak, amely rögzíti is az adatokat, ugyanakkor online el is küldi azokat.

A május 13-i eseményen külső hőmérsékleteket mérnek, hiszen az elektronika másképp viselkedik a mínusz 50-60 fokon, a radioaktivitást fogják mérni, ugyanakkor lárvákat küldenek fel, azt kutatva, hogy azok hogyan viselik az adott körülményeket. “Ez ez egyedi esemény, ahhoz, hogy ebből tudományos munka legyen, folyamatot és rendszerességet kell biztosítani. Ez a fő célja a jövő heti kísérletnek, a csoport és a módszernek a kialakítása” – tette hozzá Csegzi.

Hegedűs Tibor asztrofizikus, a Bács-Kiskun Megyei Csillagvizsgáló Intézet igazgatója és Solymosi János híradástechnikai mérnök, a Magyar Asztronautikai Társaság elnöke szakmai támogatásával kerül sor a felbocsátásra. Csegzi Sándor elmondta, a bajai csapat túl van már több sikeres felbocsátáson, jelenleg a tudományos és ipari hasznosíthatóság lehetőségeit vizsgálja.
Az erdélyi felbocsátás tudományos tanácsadója Hantz Péter, Genfben kutató fizikus. A rádiós bemérés munkálataiban a Sapientia Egyetem Villamosmérnöki Tanszékének munkatársai és diákjai is részt vesznek. A tervezett további felbocsátások meteorológiai méréseinek eredményeit a Kertészmérnöki Tanszék munkatársai fogják elemezni.

A maszol.ro kérdésére a fizikus elmondta, a felbocsátás az interneten is követhető, bár a számsorok, amelyeket közvetítenek, a szakemberek számára lesznek érthetőek csak. A rádióamatőröknek ugyanakkor egy frekvenciasávot is a rendelkezésükre bocsátanak, amellyel követhető a ballon útja. Az interneten az APRS  globális követő rendszeren keresztül kapják a jeleket, de nem képek, hanem számok formájában.