A felesleges és nevetséges, de a tudományt mindenképpen népszerűsítő kutatások éves díjátadó ünnepsége magyar idő szerint péntek hajnalban zajlott a Harvard Egyetemen, a közönség szokásos papírrepülő-dobálása közepette. A díjalapító ceremóniamester, Marc Abrahams annak az Annals of Improbable Research című tudományos vicclapnak a szerkesztője, amely néhány harvardi – egyetemi és főiskolai – egyesülettel együttműködve odaítéli az IgNobel-díjakat, vagy ahogy sok helyen emlegetik: a „bolond Nobeleket”.

Az IgNobelt - amelynek nevét az ignoble, vagyis alantas, méltatlan, hanyagolható angol szóból képezték - 1991 óta osztják ki. Az alapszabály szerint olyan kutatással lehet elnyerni, amelyet nem lehet vagy nem érdemes megismételni. Az IgNobel-díjjal nem jár pénzjutalom, sőt a díjazottak maguk fizetik az utazási költségeiket is. A Harvard Egyetem Sanders Színházában idén huszonkettedszer vehették a „bolond-Nobel-díjasok” az elismeréseiket.

Kazutaka Kurihara és Kodzsi Cukada furcsa talámánya, a SpeechJammer a hosszan, lassan és unalmasan, vagy az éppen érthetetlenül gyorsan beszélő szónokokat, előadókat zavarja össze. A szerkezet szinte fegyverként működik: ha ráirányítják valakire, aki beszél, akkor néhány milliszekundumos késleltetéssel megismétli az elhangzottakat. Mindez rendkívül zavaró lehet az érintett számára. A kutatók szerint az eszköz konferenciákon is igen hasznos lehet, mert segítségével megakadályozható, hogy egy-egy előadó jelentősen túllépje a rendelkezésére álló időt.

Egy másik kutatócsoport a lófarokra ható fizikai erők tanulmányozásáért kapott díjat. Az elterjedt hajviselet tanulmányozása során érdekes összefüggésekre jöttek rá, például arra, hogy milyen sebességgel érdemes ráznunk a fejünket, hogy igazán jól lifegjen a lófarkunk. A lófarok fizikáját Joseph Keller, Raymond Goldstein, Patrick Warren és Robin Ball vizsgálta meg.

A béke IgNobel-díjat az orosz Igor Petrov kapta, aki régi orosz töltényeket apró új gyémántokká alakított át.

A kémiai díj Johan Pettersonnak jutott, amiért kimutatta, hogy egy svéd kisvárosban, Anderslövben miért lesz egyes házakban zöld az emberek haja.

A pszichológiai IgNobelt holland kutatók nyerték el, akik azt tanulmányozták, hogy balra dőlve miért látszik kisebbnek az Eiffel-torony.

A díjátadón több "rendes" Nobel-díjas is megjelent, ami mutatja, hogy azért a tréfásnak tűnő kutatások mögött is sok munka rejlik.

A valódi, Svéd Királyi Tudományos Akadémia által odaítélt 2012-es Nobel-díjak bejelentésére október 8-ától kerül sor Stockholmban.