Az őszi napéjegyenlőséggel szeptember 22-én az északi féltekén beköszöntött a csillagászati ősz, a déli féltekén e napon kezdődik a csillagászati tavasz. Rendszerint a meteorológiai ősz már szeptember elején beköszönt hozzánk, bár idén kegyesen bánt velünk az őszi időjárás, stabilabb napsütötte heteket biztosítva, mint maga a nyár.

Ma még az egyensúly állapotában nyugszik a fény, a Nap ereje és a sötétség: a nappal és az éjszaka egyforma hosszú. Holnaptól már rövidülnek a nappalok, hosszabbodnak az éjszakák, közelít a tél. Az őszi napéjegyenlőséget követően a Nap a Baktérítő felé távolodik az Egyenlítőtől, sugarai egyre laposabb szöget zárnak be a földtengellyel, ezért a következő időszakban a sötétség válik erősebbé.

https://www.youtube.com/watch?v=rKw_7-E9Vqk

Emiatt napjaink építkezési tendenciáiban egyre nagyobb szerepet kap a tervezésnél a fény beáramlási szöge az évszakok és napszakok függvényében.

Hangsúlyban a befele forduló energia

Téves lenne a tűz erejének lankadására, esetleg teljes hiányára következtetni a következő időszakból, hiszen a szemünk láttára egyre kisebb teret átfogó Nap, csupán a megnyilvánulásán alakít, az erején nem: a külvilági tűz fogyásával a belső, befelé forduló, emésztő tűz nyer teret – mutatott rá a maszol.ro-nak M. Cs. erdélyi asztrológus, akit a napéjegyenlőség csillagászati és antropológiai hátteréről faggattunk.

Olyan jellegű kérdésekre kaphatunk választ ilyenkor, hogy melyik az életemben az a terület, ahol most egyensúlyra van szükségem, valamint, hogy mi az a legfontosabb dolog, amitől meg kell szabadulnom, mielőtt továbbléphetnék?

Az őszi napéjegyenlőség napjához és az azt követő időszakhoz az elmúlás, búcsúzás és a számadás köthető. A bölcsek hagyatéka szerint ezen időszak volt, amikor megemlékeztek őseikről, hőseikről.

Nem véletlenül a néphagyományban ez a nap a „Földanya ünnepe", a gyümölcsérésé, a beérett termésé, a szüreté és a megnyugvásé. Ha ezen a napon tiszta az idő, jó lesz a bortermés. Ezután kezdődnek az őszi pásztorünnepek, a gazdasági év végét jelentő szüreti mulatságok. Őseink táltosai a régi hitben élve kis kenyereket (pogácsákat) osztottak, elsősorban a szegények között.

A csillagászati háttér

Bolygónk egy enyhén elnyúlt, ellipszis alakú pályán kerüli meg a Napot 365 nap 6 óra 9 perc 9 másodperc alatt. Ezt nevezik csillagászati évnek, amely a Napnak az égi ekliptika ugyanazon pontján két egymást követő áthaladása között telik el – magyarázta a szakember.

A Nap legnagyobb delelési magasságát a nyári napforduló napján, június 22-én éri el 66 fokkal a látóhatár felett. Amint a Nap egyre délebbre vándorol az ekliptika mentén, szeptember 23-án eléri az ekliptika és az égi egyenlítő metszéspontját, amelyet „őszpont"-nak nevezünk. Ez az őszi napéjegyenlőség napja, ekkor a Nap ugyanannyi időt tölt a horizont felett, mint alatta, így a nappal és az éjszaka hossza megegyezik.

Amint a következő napokban folytatja látszólagos útját, az éjszakák hosszabbak lesznek a nappaloknál, a besugárzás tovább gyengül és egyre hidegebb lesz. Egyre délebben kel és nyugszik, december 22-én éri el útjának legdélibb pontját. Ez a téli napforduló, ami után ismét észak felé veszi útját központi csillagunk, és fokozatosan emelkedni kezd. Március 21-én érkezik el az ekliptika és az égi egyenlítő másik metszéspontjába, amelyet „tavaszpont"-nak nevezünk. A tavaszi napfordulót követően ismét az éjszakák lesznek a rövidebbek és a nappalok a hosszabbak.